Neves gondolkodók hitvallása

Túráink során nem ritka, hogy kápolnákkal, útszéli keresztekkel, a csúcsokon fémkeresztekkel találkozunk. Vajon miért vállalták a néha nagyon nehéz, alig megközelíthető helyekre felépítésüket, állításukat. Talán elődeik tiszteletéül? Hálából? Bizonyításként?
A megértéshez próbálok segítséget nyújtani.

A felszíni formák- dombok, csúcsok, tornyok, falak, pillérek, szögletek, gerincek-kimeríthetetlen változatossága az emberek képzeletét ősidőktől fogva foglalkoztatják, és azok felfedezésére ösztönzik őket. Az évszakok érkezését kísérő színek, a kavicsos patakmederben szétszóródott kövek, a mohaszőnyegek, növénycsomók gyönyörködésre és csodálatra késztetnek bennünket.

Egy latin mondás szerint a kövek beszélnek. Elmondják születésüket a hozzá értőknek. Megcsodáljuk a szebbnél szebb kavicsokat, a kőbe zárt állati és növényi maradványokat /kövületeket/, a rétek, havasi legelők virágait - az élő és élettelen természetet -, éjjel a csillagos eget. A lábunk alatti és fejünk feletti világegyetemet.
Az ember régóta kutatja az őt körülvevő világot, magyarázatot keresve létrejötte körülményeire. A történelem folyamán a különböző társadalmi berendezkedéstől, világnézettől függően különböző elméleteket fogadott el és tanított.

A materialista világnézetű elmélet szerint Földünket és az Univerzumot alkotó elemek véletlenszerű találkozása, összjátéka hozta létre. A földi élet létrejöttét pedig a Darwinista fejlődéstörténettel, evolúcióval magyarázták.

FRED HOYLE neves asztrofizikus a véletlen magyarázatot el nem fogadva így nyilatkozik:”a véletlenszerű /élet/ keletkezés nagyjából úgy fest, mintha egy szeméttelepen átsöpörne egy hurrikán, és ez alatt összerak a szemétből egy működőképes Boeing 747-es repülőgépet”.
A fehérje spontán kialakulásának esélye hozzávetőlegesen 10-171./Jean Guitta /

A természettudományok fejlődésével azt hinnénk, hogy a materialista elmélet végképp győzött az idealista, vallási alapú nézetekkel szemben. A tudomány és vallás kibékíthetetlennek tűnt, mivel a tudomány, ALVIN WEINBERG amerikai tudománypolitikus szerint politikai célok elérésének eszközévé vált.
Már PLATÓN Phaidrosz és Nomoi (893-899) c. művében feltételez valami mozdulatlan mozgatót. A mozgásból vette istenbizonyítékát. LOUIS PASTEUR szerint a felszínes tudomány eltávolít Istentől, az elmélyült tudomány visszavezet hozzá.

TEILHARD DE CHARDIN paleontológus tudós az evolúciós elméletet egy új dimenzióba emelve tanította, hogy ne féljünk Darwintól, se Marxtól, mert lehet a világot másként is látni. Állította, hogy a Kozmogenezis (Kozmoszfejlődés), majd a Biogenezis (életfejlődés) és az Antropogenezis (Emberfejlődés) szintjei után a Krisztogenezis (Krisztushit fejlődés) felé tartunk. Úgy tűnt, hogy a materialista világnézet melynek atyját DARWINBAN (1809-1882) látták, megdőlt. Őt idézem:”Én sohasem tagadtam Isten létezését. Meggyőződésem, hogy a fejlődéselmélet összeegyeztethető az Isten-hittel. Hogy ez a nagyszerű világ és az ember is véletlenül, önmagától jött volna létre, lehetetlen bizonyítani. Még megérteni is lehetetlen. Ez az én legfőbb érvem Isten létezése mellett”.
A megteremtett anyag azóta a beléadott (belékódolt) törvények szerint szakadatlanul mozog, változik, átalakul.

GOOTHE (1749-1832) írta Werther c. művében: ”...ezentúl csak a természethez igazodom. Csak a természet gazdagsága végtelen, csak ő képezi a nagy művészt. …Aki hozzájuk igazodik, sohasem fog ízléstelent vagy rosszat elkövetni.”
HUBERT ALEYA  (Princetoni egyetem kémiaprofesszora): „A tudomány erősíti a vallásosságomat. Minél jobban kapcsolódom a fizikai világhoz, annál inkább hiszek az Isten valóságában”
Az emberiség jeles nagy gondolkodói, tudósai hittek Istenben. Következzék néhány vélemény hírességektől, kiknek véleményét meggondoltnak, igaznak kell elfogadnunk, mint ahogy
azt is, melyet PECELLI, a Római Klub elnöke állít: ”az a tudomány, melyet a mai társadalom felhasznál, a hatalmasok szolgája”.
AMPERE (1776-1836)
„A teremtőnek csak művét figyelhetjük meg, és az által emelkedünk fel Hozzá. Mily nagy Isten, és a mi tudományunk semmi”.
BEETHOVEN (1770-1827)
„Isten anyagiatlan és láthatatlan, de művei szemlélhetők és innen tudjuk, hogy örökkévaló, mindentudó és mindenütt jelen van”.
CHAPLIN (1889-1977)
„Nem tudom elhinni, hogy létünk értelmetlen és véletlenszerű, mint azt néhány tudós el szeretné hitetni velünk. Az élet és a halál annyira végérvényesen könyörtelen, hogy semmiképpen sem lehet véletlen”.
EINSTEIN (1879-1955)
„Én hiszek a személyes Istenben! Én, lelkemre mondom, hogy sohasem fogadtam el az ateista világnézetet”.
FRANKLIN BENJAMIN (1706-1790)
„Uraim imádkozzunk! Nagy kort értem meg, s minél tovább élek, annál inkább világossá válik előttem, hogy az emberek ügyeit Isten kormányozza”.
GOETHE (1749-1832)
„A hit nem kezdete minden tudásnak, hanem vége”.
LINNÉ (1707-1778)
„Nem lehet vallástalan természetrajzot írni. Engem a fűszál is az, ami Istennel összeköt”.
NEWTON (1693-1727)
„Amit itt a csillagok alatt Istenből látok, elég nekem, hogy higgyek abban az Istenben, aki a csillagok fölött van, és akit nem látok”.
PASTEUR (1822-1859)
„Mi van a csillagos égen túl? Új csillagos ég.  És azon túl? Mi van azon túl? ...Ha az emberen erőt vesz a gondolat, nem marad más hátra, mint térdre borulni”
PLANCK, MAX (1858-1947)
„A vallás és a tudomány nem zárja ki, hanem feltételezi, és szerencsésen kiegészíti egymást”.
GÁRDONYI GÉZA (1863-1926)
„Az én hitem értelmi hit, nem fantázia”.
SZENT-GYÖRGYI ALBERT (1893-1986)
„Uram! Engedd, hogy társaid legyünk az alkotásban. Megértsük a Te kezed munkáját..”.

Telihard de Chardin volt talán az első, aki az Emberi jelenség c. alapvető művében sikeres kísérletet tett arra, hogy összhangot teremtsen a bibliai tanítás és az evolúció elmélete között.
Az érzelmi alapon álló Biblia és az univerzum tudományosan megalapozott, racionális története közötti analógia kézenfekvő akkor is, ha tudjuk, hogy a Könyv keletkezése idején, több ezer éve az embereknek halvány fogalmuk sem volt az elemi részecskékről, a sejtekről vagy az idegrendszerről. Hogy más kultúrákban is megjelenik a világosság, az égitestek, az élőlények, végül az ember teremtése, egyik történetben sem követhető olyan világos és a mai tudománnyal nehézség nélkül összeegyeztethető fejlődési vonal, mint a Bibliában.

Prohászka Ottokár püspök miután megtanulta a geológiát, még a hegyek közé is kijárt a feltárásokat tanulmányozni. A Föld és Ég c. mesterművében (1902) a következőket írja:”A geológia az Isten logikája. A paleontológia (Őslénytan) az Istennek megkövült gondolatait, a zoológia s botanika az Istennek eleven gondolatait tárja elénk, s így vagyunk a többi tudománnyal is. S mindez a logika, mindez a sok szó a természet nagy könyvébe van beírva. A könyvre vonatkozó hasonlat sehol sem oly igaz, mint a geológiában, a föld rétegei valóságos lapok, akik e rétegeket forgatják, azok az Úr nagy könyvében lapoznak. A természet az Úr nagy könyve”.

„A tiszta Istenhit és a természettudományok ismerete nagyon jól megférnek egymás mellett. Idős fejjel állítom, hogy egyetlen intellektuel szakmában sem találkoztam annyi Istenhívővel, mint a geológusok között. Hát akkor, miért e nagy lárma ellenük, hogy ők az ateizmus legfőbb hordozói?”

   „Isten évmilliárd évekkel ezelőtt a világ kezdetén beindította filmfelvevőjét, és néhány ezer évvel ezelőtt egy kiválasztott személynek megmutatott 6 filmkockát, majd az emberekre bízta azok értelmezését. Jóval később az általa létrehozott világot kutató és vizsgáló embereknek megengedte, hogy a filmszalagot folyamatában is feltárják.”

A természetet járva, elgondolkozva a fentieken, talán az eddigieknél másképpen szemléljük a körülöttünk lévő csodálatos világot.

Farkas Zoltán
A Göcsej SE alapító tagja
Aranyjelvényes túravezető