logotype
image1 image1 image1 image1

PROGRAMAJÁNLÓ

 

A Göcsej Sportegyesület 40 éve

 

1982-ben néhány könyvtáros és muzeológus elhatározta, létrehoznak egy sportegyesületet, hogy szervezett keretek között kirándulhassanak, túrázhassanak, közösen megismerhessék, megismertethessék az ország természeti, történelmi szépségeit.

Az elhatározást tett követte.
A korabeli dokumentumok alapján 1982. március 25-én, az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve szerint Molnár László – a Zala Megyei Múzeumok Szakszervezeti Bizottságának titkára – köszöntötte a megjelenteket a Göcseji Múzeum előadótermében.

A jelenléti ív az alábbi neveket tartalmazta:

Frankovics Tibor
Hóborné Koller Györgyi
Kapillerné Megyery Anna
Koplár Katalin
Marx Mária
Mazúr Ildikó
Molnár László
Németh Ilona
Szendrői Éva
Szmodics Éva
Dr. Vándor László
Zsuppányi János
Árkovics Istvánné
Baranyai Györgyné
Ekler Elemérné
Somogyi Ferencné
Winkler Ferenc
Dr. Degré Alajos

 

A Városi és Járási Sporthivatal nevében Tomanóczy Tibor, a Megyei Természetbarát Szövetség nevében Pongrácz János elnök vett részt a közgyűlésen.
Az alakuló közgyűlés Dr. Vándor Lászlót elnöknek, Marx Máriát titkárnak választotta meg, majd jóváhagyta az egyesület alapszabályát. 

1982. október 20-án Zalaegerszeg Városi Tanács V. B. Testnevelési és Sportfelügyelősége határozatban megállapította, hogy az egyesület a törvényi előírásoknak megfelel, és rendelkezik mindazokkal a feltételekkel, amelyek a sportegyesület működéséhez szükségesek, így a Göcsej Sportegyesületet nyilvántartásba vette.
A határozatot a Sportfelügyelőség vezetője, Spilák József ellenjegyezte.

1982. augusztus 2-án, a Zala Megyei Bíróság a PK 60.60/1989. nyilvántartási számon, Dr. Zumbok Ferenc
megyei bírósági bíró a Göcsej Sportegyesületet nyilvántartásba vette.

A történelmi tények után nézzük át az egyesület 40 éves történéseit.

Eleinte csak Zalaegerszegen és környékén túráztunk, majd Farkas Zoltán vezetésével megismertük a megye szinte összes túraútvonalát, a Balaton-felvidéket, majd idővel az ország távolabbi pontjaira is eljutottunk, bejárva így szinte az egész ország tájegységeit.

Zalából az elsők között jártuk be az Országos Kéktúra útvonalát, eleinte oly sokan voltunk, hogy két – egyidőben, egymással szemben haladó – csoportot kellett indítanunk, így félúton találkozott a két csapat. 

Ahogy telt az idő, messzi tájak felé kacsintgattunk.
Németh Ilike vezetésével jutottunk ki először a Magas-Tátrába, egy hetet töltöttünk a Sportkempingben, sátorban. Az egy hét alatt bejártuk a Tátra legismertebb csúcsait, valamint a Bélai-Tátrában is megfordultunk.
Azóta is mély nyomot hagyott bennem az ott eltöltött idő, a semmihez nem hasonlítható lenyűgöző táj.
Azóta még háromszor jártunk ott a Göcsej SE-vel.

Ahogy teltek az évek, és már könnyebben juthattunk nyugatra, úgy jöttek az ötletek, és belekóstoltunk az Alpok világába.
Eleinte nem törtünk a nagy magaslatok ormaira, tapogatózva ismerkedtünk a magashegyi világgal. Megjártuk – azóta már többször is – a Medve-szurdok falépcsőit, feljutottunk a Hochlantsch 1720 m-es csúcsára.
Aztán jöttek a nagy falatok, de tapasztalatok nélkül.
A Grossglockner meghódítása volt akkor a legnagyobb kihívás.
Nem is sikerült elsőre.
Azóta már többször is szerveztünk oda túrát, és egyre többen álltunk a csúcson lévő kereszt mellett.

Felszerelésünk eleinte csak a szocialista országokban beszerezhető, gojzervarrott túrabakancs, térdnadrág térdzoknival kombináció volt. A kamáslit magunk varrtuk, a sár ellen jó volt, de esőben ugyanúgy elázott alatta a bakancs, mintha nem is lett volna.
Az első időszakban a többnapos túrákon sátoroztunk, szinte kivétel nélkül a duplaponyvás Start 20-as sátrakat használtuk. Ha jól sikerült kifeszíteni, és kellően impregnált volt, akkor nem ázott be.
Első Glockner mászásomra a Csehszlovákiában vásárolt hegymászókötelet vittem, mely a hideg hatására oly merev lett, hogy egyik végét fogva simán felállítható volt.
No és a mellhevederekről már ne is beszéljünk…

Semmi nem tántorított el bennünket, hogy megismerhessünk idegen országokat, azok hegyeit megmásszuk, csúcsain büszkén pózoljunk.

Idővel aztán egyre modernebb felszereléseket vásároltunk, megismerkedtünk a hegymászás alapjaival, többen közülünk elvégezték a hegymászó tanfolyamot, mi több, volt, aki a téli hegymászás tudományát is magáévá tette.
Beülők, dinamikus hegymászókötelek, rövidkötelek, karabinerek, hágóvasak kerültek a hátizsákokba magashegyi túrák, hegymászások során.

A gyalogos turizmus mellett kipróbáltuk a kerékpáros túrázást és a vizitúrát is.
Végigtekertünk – több etapban – a Duna forrásától egészen Bajáig, a Passau – Bécs útvonalat háromszor (de lehet, hogy négyszer is) megtettük. 
Több alkalommal eveztünk a Szigetközben „Hany Istók” vezetésével, megismerkedtünk az árral szemben való küzdelmes evezéssel, az éjszakai vízre szállás rejtelmeivel, borultunk nyakra-főre, száguldottunk mentőmellényben zúgókon lefelé, ettünk frissen sült háziréteseket a folyóparton, élveztük a nomád életmód minden pillanatát.

Taglétszámunk lassan, de biztosan növekedett.
Volt olyan év, hogy a száz főt is meghaladta az igazolt tagok száma.
Az utóbbi években – különösen a Covid helyzet kialakulásával – 70 főre csökkentünk, de ez sem vetette vissza kedvünket a közösen eltöltött kirándulásoktól, túráktól.

Sajnos a tragédiák sem kerültek el bennünket.
Sok néhai alapító tagunktól kellett búcsút venni az évek során, olyanoktól is, akik oszlopos tagjai voltak az egyesületnek, szervezték, vezették a túrákat, intézték az SE ügyes-bajos dolgait.
Itt kell megemlékeznünk Sabján Elvira sporttársunkról is, aki tragikus körülmények között hagyott itt bennünket, egy ausztriai hegyibaleset kapcsán.
Emléktáblája - amit az egyesület állított – most is ott található a baleset helyén. 

Több alkalommal is jártunk Erdélyországban, ahol megismerkedhettünk különböző tájegységekkel, jártunk Torockón a Székelykőn, gyalogoltunk a Remete-szurdokban derékig vízben gázolva, raftingoltunk a Sebes-kőrösön.

Felejthetetlen élményt nyújtott Montenegró, ahol feljutottunk a Durmitor legmagasabb pontjára, a Bobotov Kuk 2523 m magas csúcsára, jártunk Njegus fejedelem sírjánál, és eljutottunk többek között a híres Ostrog kolostorba is, láttuk a hegyekről a Kotori-öböl páratlan panorámáját.

Sporttársaink közül jópáran feljutottak Európa legmagasabb csúcsára, a Mont Blanc  4809 m-es pontjára.

Egyesületünk legmagasabbra jutott sporttársai – Dr. Rupa Melinda és Takács Miklós – akik a Mount Everest lábánál lévő alaptáborig, az 5643 m magas Kala Pattharig értek fel.

1977-ben indult az egyesület híradója a Kandikó, melyben sporttársaink írásait közöltük. Sokáig nyomtatott formában jelent meg, így lett eljuttatva az egyesületi tagoknak. Miután elkészült a honlapunk, attól fogva digitálisan jelentettük meg, a nyomtatott számokat digitalizáltuk, melyek szintén megtalálhatók a tárhelyen.

Az elmúlt 40 évben számtalan turistaút felújítást és új turistautak létrehozását végeztük el.

Technikai fejlődés:
A fentebb említett sportszereken (beülő, rövidkötél, karabinerek, kötelek) kívül, informatikai téren is sokat fejlődött egyesületünk.
A kézzel vezetett túranaplókat felváltotta a digitálisan rögzített túranapló – Boncz Istvánnak köszönhetően – mellyel szinte naprakészen lehet vezetni a pontrendszer alakulását egyénenként, és éves összesítés is készül.
A minősítést elért sporttársak naplóit kinyomtatva juttattuk el a Magyar Természetjáró Szövetség Minősítési Bizottságához, de tavaly óta már nem kerül nyomtatásra a napló, hanem azt is – elsőként – már digitalizálva küldtük meg az MTSZ-nek.
A nyomtatási feladatok megküldését – majd 2021. évtől digitális formában – Paulovics Zoltánnak köszönhetjük.

Tervezzük a digitális túranapló továbbfejlesztését, mely tovább egyszerűsítené a feldolgozást.
Ebben számítunk Paulovics Zoltán közreműködésére.

Az egyesület tulajdonolja a gocsejsport.hu domain nevet, és a www.gocsejsport.hu tárhelyet.
Honlapunk statisztikája szerint sokan keresik fel, elsősorban az útleírásokat böngészik.
Itt jelennek meg az aktuális hírek, rendezvények a kezdőképernyőn, de itt találják a tagok az egyéni ponttáblázatukat is.

A megyei társszervezetek között elsőként nyitottunk bankszámlát, és teljesen áttértünk a banki ügyintézésre, a kézpénznélküli fizetésekre. A tagdíjat három éve már csak utalással fogadjuk el, és utalással - idéntől már bankkártyával – történő fizetésre térünk át.

Itt kell megemlíteni, hogy az egyesület gazdasági vezetője – Geráthné Pénzes Rozália – tartja kézben a könyvelést, a Felügyelő Bizottság elnöke – Horváth Zoltánné – ellenőrzése mellett.

Egyesületünknek – a közhasznúság bevezetésétől kezdve – sikerült fenntartani a közhasznú státuszát.

A Zala Megyei Természetbarát Szövetség megszűnésével a Göcsej Sportegyesület látja el a megyei koordinátori szerepet.
A megyében működő természetjáró egyesületekkel jó kapcsolatot ápolunk, ahogy a megye más sportegyesületeivel, valamint más társadalmi szervezetekkel is.

Összegzésül:
Az elmúlt 40 évben – köszönhetően a lelkes tagságnak, a társadalmi munkát vállaló számtalan sporttársnak – töretlenül fejlődött egyesületünk, Zala megyében az egyetlen olyan felnőttekből álló természetjáró egyesület, mely ekkora létszámmal és ilyen gazdag programmal működik.

Köszönetet kell mondanom az elődöknek is, akik elültették bennünk a természet szeretetét, megismertették velünk annak szépségét, megtanítottak a természetben történő viselkedésre, védelemének fontosságára, megmutatták a csodáit, történelmi vonatkozásait.

Személyesen szeretném megköszönni minden jelenlegi sporttársunknak is, hogy kitartottak hosszú éveken át az egyesület tagjaként, emelték egyesületünk színvonalát, kitartást, jó egészséget kívánok mindenkinek a következő 40 évre! 

 

 

Süle Gábor
SE elnök

 

nyomtatható verzió, fekvő tájolás) 


  

2022  Göcsej Sport