A magashegyi túrázás sajátos hatásai
A hegymászás napjainkban úgy differenciálódott, hogy az alacsony hazai sziklákon és a mesterséges mászófalakon rendszeresek a sportmászó versenyek, ez a sportmászás. Régen a hazai mászóiskolákban csak az alpinizmusra, azaz a magashegyi mászásra készültek fel. A SPORTMÁSZÁS HATÁSAIRÓL RÖVIDEN A sportmászás az egészséges jó fizikai erővel, nagy fantáziával és kitűnő egyensúlyozó képességgel rendelkezők sportja. A biztosításhoz különleges felszerelés és szakismeret is kell. A sportmászás növeli a fizikai erőt, a fantáziát és az egyensúlyozást. A biztosítást helyesen végzők között igen ritkán fordul elő zuhanás, vagy kőhullásból fakadó súlyos sérülés. Annál gyakoribbak a felületes bőrsérülések, és az "egyujjas fogások" miatt az ujj izületeinek és inainak sérülései. Azért, mert az ember felépítése olyan, hogy ezt az igénybevételét nem képes elviselni. Az ujj megduzzad, fáj és mozgása korlátozott, a gyógyulása hosszadalmas, 30-90 nap nyugalom esetén is. A kötélen ereszkedéstől égési sérülések léphetnek fel a kézen, a nyakon és a combokon, ezek gyógyulási ideje is legalább 3 hét. Növekedett a távoli magas hegységekben (Himalája, Pamír stb.) szervezett expedíciók száma is, ám ezek a 6000 m feletti ún. expedíciós mászások annyira különlegesek, hogy ezek rendkívüli élettani hatásaival nem kívánok foglakozni. Ma már a magas hegyekben óriási tömegek túráznak a "normál utakon" a jó levegő és az igen szép kilátás miatt, ez a MAGASHEGYI TÚRÁZÁS. A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS ÉLETTANI HATÁSAI Az 1000-4000 m magas hegyek felépítése, a meredek lejtők és a meteorológiai viszonyok igen eltérnek a hazaitól. 2000 m-ig mindenki felmehet, de figyelembe kell venni, hogy a levegő hidegebb (100 méterenként 0,5-1 C fokkal) tisztább, por és baktérium mentes. Ezért is érdemes oda menni. Csökken a levegő nyomása és az oxigén tartalma, de ez még alig érezhető. A magashegyi túrázás ezért is olyan népszerű, mert igen élvezetes, üdít, frissít és gyönyörködtet. Nagymértékben növeli a szív, a tüdő és a láb izomzatának erejét, javítja az étvágyat és mégis fogyaszt, csökkenti a vér zsír és koleszterin tartalmát. Fokozza a szexuális aktivitást. A magashegyi túrázásnak vannak veszélyei is, ezért 2000-4000 m-en túrázást már csak az egészségeseknek ajánlom. A magashegyek veszélyei lehetnek objektívek, amelyek a magashegyek sajátosságából erednek, és szubjektívek, amelyek az emberek helytelen magatarásából adódnak. Szubjektív veszélyek: - a hiányos ismeretek, A hiányos ismeretek súlyos következményekkel járnak, mert a meredek ismeretlen sziklás terepen az eltévedés, különösen rossz látási viszonyok között pl. ködben, havazáskor veszélyessé válhat. Megfelelő térkép, tájoló és ezek ismerete nélkül ne induljunk el! A hiányos felszerelés szintén okozott már számos tragédiát. A csúszásmentes vízhatlan bakancs, a jó esővédő alapkövetelmény éppen úgy, mint a meleg és tartalék ruházat. Mindig legyen nálunk kesztyű, sapka, ivóvíz, élelem, lámpa és elsősegélycsomag. Igen veszélyes vállalkozás, ha valaki csak rövidnadrágban indul el, különösen, ha felvonóval megy 2000 m fölé. Indul 18-20 C fokos melegből és fent 4-6 C fok van, de fagyhat is. Szél esetén a felvonók is leállnak, akkor vagy fennmarad, vagy jöhet le vacogva vizes, havas terepen, rövidnadrágban. Ez, ha minden jól sikerül, akkor sem igazán nagy élvezet. Pár évtizede 23 kisiskolás fagyott meg a Rilában augusztusban. Jó néhány éve a Fogarasi-havasokban 7 magyarból 5-en hűltek ki és haltak meg júniusban, mert eltévedtek az esőben. Objektív veszélyek: a lavinák, a kőomlások, a gleccserhasadékok, a hótorlaszok, hópárkányok, az időjárás veszélyei. A hirtelen változások váratlan havazás, magashegyi vihar, zivatar, felhőszakadás, köd, az erős napsütés, a hirtelen jött nagy hideg. Az időjárás veszélyeire fel kell készülni, a meteorológiai jelentések figyelésével. Megfelelő tartalék öltözet vitelével még melegben is! Vihar esetén időben védett helyre húzódás, várakozás (ez lehet több nap is), vagy időben történő visszafordulás. A lavinák 17-80 fokos hólejtőn friss hóban, vagy olvadáskor fokozottabban keletkezhetnek, nehezen kiszámíthatók. Vegyük komolyan a lavina előrejelzést, a figyelmeztetést. Normál turistaúton temetett be a lavina 16 komárnói diákot a Magas-Tátrában. Ha nem lehet elkerülni a lavinaveszélyes helyet, akkor úgy menjünk, hogy csak 1-2 fő legyen a veszélyes helyen. Lehetőleg esésvonalban közlekedjünk, inkább a kitett gerinceken menjünk. A lavinazsinór, a jelző rádió, nem véd, csak a megtalálást segítheti elő. A magashegységekben a lavinák okozzák a legtöbb halálos balesetet. A kőhullás a meredek sziklás lejtőkön napsütésben gyakori. Az ilyen helyeket is célszerű elkerülni, viseljünk sisakot vagy sapkát, ha kell, a fejünk fölé tartott hátizsákkal is védekezhetünk. Mozgó köveket a túrázók is elindíthatják, ezért óvatosan mozogjunk, a csoport minél közelebb menjen egymáshoz. A gleccserhasadékok, jégszakadékok szintén lehetnek veszélyesek, különösen ha a hó befedi őket. Ilyen helyen csoportosan minél többen egy kötélen biztosítva mozogjunk. A gleccserhasadékból segítség nélkül kijönni nem lehet! A sérülés és a kihűlés veszélye hasadékba zuhanáskor igen nagy. A hópárkányok nagyon alattomosak, mert leszakadhatnak. Jó néhány híres hegymászó is így tűnt el. A sérültek ellátása, szállítása a hazai erdőkben is nehéz, de még sokkal nehezebb a meredek sziklás terepen. Az Alpokban, a Magas-Tátrában van hegyimentő szolgálat, gyors és hatékony. Ha kell helikopterrel is mentenek, ám ez igen sok pénzbe kerül. Dr. Egri Kiss Tibor
|
