logotype

Olümpiáda

Messzeséges Apollón visszaemlékezései
(i. sz. 2006. 06. 26 - 07. 05.)

ELSŐ ÉNEK ISTENEK SEREGSZEMLÉJE

Istenekről szólj nékem Múzsa (ha nem is hexameterekben), kik bátrak voltak emberré válni, s úgy menni az égig érő Olümposzra, ahonnan egy lezuhanó üllő kilenc nap alatt érne az Égei tengerbe. Előtte a haláltalanok ittak a kétszárú, sárga színű kaukászoszi sáfrány vérvörös nedvéből, mely haláltudással fertőzte meg elméjüket. A hegyi nimfák tüzes lehelete ellen Prioniában mézáldozatot mutattak be, majd lábukra húzták saruikat, és úgy indultak a magasságos Olümposz tetejére, hogy ott nektár- és ambroszia-orgiával ünnepeljenek.

Lássuk hát, kik voltak Ők, a halállal játszó rettenthetetlenek?

Fellegtorlaszoló Zeusz (emberi alakban Süle Gábor) 
jelleme és cselekedetei
Zeusz sötét éjszaka született Lükaion hegyén, ahol élőlény soha nem vet árnyékot. Ő a viharok, a mennydörgés és villámlás istene, a királyok királya, a boldogok közt a legboldogabb, a tökéletesek közt a legtökéletesebb, a Legfőbb Isten. A villámot egyedül csak Zeusz, az Ég Atyja kezelhette. Halált hozó felvillanásának veszélye tartotta kordában civakodó, lázongó családját az Olümposz hegyén. Ő parancsolt az égitesteknek is. Zeusznak egyaránt hatalma volt föld felett és föld alatt. Akkor érezte magát a legjobban, amikor hóna alatt dörgött az ég. Kedvenc hegyi étele a lekvár és a majonézes torma volt, melyet Héra nélkül bajosan tudott elfogyasztani. Ő találta fel a termoszból kirázhatatlan jégkockákat, amelyek mindig hidegen tartották a tartály belsejét. Kedvelt fejdísze a homlokára húzott combfix volt.

Tehénszemű vagy aranycipellős Héra (emberi alakban Horváth Tünde) 
jelleme és cselekedetei
Zeusz felesége, a legfőbb istennő, az istenek királynője, a házasságot védő és a gyermekáldást adó istennő. Esküvőjükön - ahol az összes isten megjelent - Zeusz egy arany jogart adott ajándékba Hérának, amelyen egy kakukk ült. Héra és Zeusz Szamosz szigetén töltötték nászéjszakájukat, amely háromszáz esztendeig tartott. Mint Zeusz feleségét, az istenek királynőjükként tisztelték, megadták neki azt a tiszteletet is, hogy ha Héra belépett az Olümposz termeibe, felálltak, s így köszöntötték. Uralkodása közben és a lakomákon Zeusz mellett ült aranytrónuson. Héra gyakran mérges volt Zeusz kicsapongásaiért, csak akkor esett meg a szíve rajta, amikor az elanyátlanodott Zeusz megtépázott kakukkfiókának álcázva magát, odabújt hozzá. Hegyi útjain Héra mindig jobban szeretett felfelé menni, mint lefelé, így egyre magasabbra jutott.

Bagolyszemű Pallasz Athéné (emberi alakban Dr. Rupa Melinda) 
jelleme és cselekedetei
A bölcsesség, a kézművesség, a győztes, igazságos háborúk, a város, a civilizált létforma istennője, a jog és a művészetek pártfogója. Hadistennő létére gyűlölte a véres harcokat és csatákat, inkább a viszályok eltörlésében és a törvények oltalma alatt virágzó békében lelte kedvét. Elméjét soha nem homályosította el vak indulat. Kedvelt városa Athén volt. Legszükségesebb felszerelései közé tartozott a rúzs, valamint a szemceruza és a szempilla pöndörítő, ami a bagolyszemet csinálta.

Messzeséges Apollón (emberi alakban Takács Miklós)
jelleme és cselekedetei
A fény, a költészet, a zene, a jóslás, az igazságosság és az íj istene. Mint gyógyító isten a bűnök eltörlése is az ő hatáskörébe tartozott. Bagolyszemű Pallasz Athéné isteni közelségében szükségtelen volt gondolkodnia, így fejet csak azért hordott, hogy a nyakába ne essen az eső. Úgy szeretett felfelé menni, hogy közben egyre magasabbra jutott. Földi útjain kedvenc eszköze volt a kötél, még fejpárnának is ezt használta sátorozásai során.

Mosolyszerető Aphrodité (emberi alakban Takács Borbála) 
jelleme és cselekedetei
A szépség és a szerelem istennője. Ő volt a varázsöv őrzője, amely mindenkit szerelemre gyullasztott a viselője iránt. Ahová csak lépett, füvek és virágok fakadtak a földből. Aphrodité galambok és verebek kíséretében szokott a levegőbe emelkedni. Hátizsákjában legszívesebben dobot tartott, melyet bármikor képes volt szóra bírni.

Zajongó Artemisz (emberi alakban Gelencsér Gabriella) 
jelleme és cselekedetei
Az erdők, a hegyek, ligetek istennője, a vadak úrnője. Hatalmában volt járvánnyal vagy hirtelen halállal sújtani a halandókat vagy éppen meggyógyítani őket. Ha kedvenc oxigénmolekuláiban, és boldogsághormonjaiban fürdőzhetett, örömrivalgásait visszhangozták a hegyek.

Viharlábú Írisz (emberi alakban Berkes Mariann) 
jelleme és cselekedetei
A szivárvány istennője, az istenek hírnöke. Írisz nem csak kihirdette az istenek üzeneteit, hanem néha végre is hajtotta azokat. Gyors mozgását soha nem befolyásolta sérülés, friss műtét, gipsz, vagy a távolság dőlésszöge. A kerékpár- és járógép gyártók hírhedt megalázója volt.

Repkénykoszorús Dionűszosz (emberi alakban Kappel Sándor) 
jelleme és cselekedetei
Ő "a kétszer született" vagy "a kettős ajtó gyermeke". A szőlő, a bor, a szüret, a lakomák, a mámor és a felszabadultság istene. A Nűsza hegyén találta fel Dionűszosz a bort, amiért elsősorban dicsőítik. Mindig többre becsülte a kőszegi poncikterit a víznél, annak gazdag ásványi tartalma miatt, de ha a szükség úgy hozta, ráfanyalodott a recinára is.

Sosempihenő Héliosz (emberi alakban Pápai János) 
jelleme és cselekedetei
A Nap istene. Minden reggel útra kelt keleti aranypalotájából. Négy tűzfúvó, szárnyas paripa vontatta tüzes szekéren vágott neki az égboltnak. Héliosznak módjában volt mindent látni, ami a földön történik. Alkonyatkor az Ókeánoszhoz érkezett meg. Annak vizében megfürösztötte lovait, kicsapta őket legelni a Boldogok szigeteire, majd éjjel óriási aranyhajóba szállt, lovaival és szekerével együtt áthajózott keletre. Itt nyugovóra tért, majd reggel ismét felkerekedett hajtani a Nap-szekeret. Azért mászott hegyeket, hogy szabadsága alatt is minél közelebb legyen munkahelyéhez, és kedvenc lovaihoz.

Otthonülő Hesztia (emberi alakban Pápai Jánosné) 
jelleme és cselekedetei
A házi tűzhely, az otthon, az áldozati tűz, valamint az üldözöttek és száműzöttek istennője, a községek és az államok védelmezője. Hesztia a legszelídebb, legkönyörületesebb istennő volt az Olümposzon, soha semmiféle viszályban nem vett részt és otthonülőnek nevezik, mert állandóan az Olümposz termeiben őrizte a szent lángot. Virágos kis kalapban szeretett sétálgatni az erdőben, de figyelmetlenségében néha fel szokott tévedni egy-egy hegycsúcsra is.

Ezüstös Szeléné (emberi alakban Németh Mária) 
jelleme és cselekedetei
A Hold istennője. Héliosszal ellentétben kocsiját csak két ló húzta, ezért lassabban haladt égi útján, de emellett úgy is lehetett látni, hogy magányosan lovagol egyik hátasán. Ha Héliosz megjelent az égen, neki mennie kellett. Ilyenkor az Ókeánosz partján lévő ezüstös palotájában pihente ki magát. A matematikai és a triatlon tudományok elismert népszerűsítője volt.

Zöldköntösű Déméter (emberi alakban Dukai Katalin) 
jelleme és cselekedetei
A zöld vetések istennője. Roppant növénygyűjtő, és a mozdítható kövek rettegett vadásza volt.

Bölcs Métisz (emberi alakban Gátiné Pálfi Edina) 
jelleme és cselekedetei
Az ész, az értelem és a megfontoltság istennője. Szőkesége ellenére nem róla mintázták a szőke nőkről szóló vicceket. Tusfürdő kéréssel még a hegyen sem lehetett zavarba hozni soha.

Megújuló Hügieia (emberi alakban Háryné Dajka Katalin) 
jelleme és cselekedetei
Az egészséget megszemélyesítő istennő. A jégzselé feltalálója, és az extrém körülmények között végrehajtott "Jégzselé vagy élet?" híres kísérletsorozat vezetője volt. A jégzselé - kiváló összetevőinek köszönhetően - mindig kiállta a próbát.

Nektárőrző Hébé (emberi alakban Józsa Rebeka) 
jelleme és cselekedetei
Az ifjúságot és az ifjúság erejének szépségét megszemélyesítő istennő. Ő volt az, aki az isteneknek az örök fiatalságot adó nektárt és ambrósziát felszolgálta, és aki Ganümédésszel együtt Zeusz pohárnoka volt az olümposzi lakomákon. Sporteredményein kívül, a korengedménnyel elkövetett érettségi vizsga és a biztosítás nélküli sziklamászás is a nagy sikerei közé tartozott.

Győzelmes Niké (emberi alakban Zseliné Sabján Elvira) 
jelleme és cselekedetei
A győzelem szárnyas istennője. Niké az Olümposzon élt, és nem csak Zeusznak és a többi istennek segített, hanem sokszor az emberektől sem tagadta meg a sok formában megnyilvánuló győzelmet. Legnagyobb eredményeinek egyike volt megzavarodott mobiltelefonjával éjnek idején kijutnia a bezártnak hitt paráliai szállodából.

Igazságos Diké (emberi alakban Dr. Sáfrán Zsuzsanna)
jelleme és cselekedetei
Vendég. A Hórák egyike, az igazság istenasszonya, a jog védője volt. "Edzőcipőben az Olümposzon, avagy a megvarrt vízhólyag esete" című elemzése még sokáig a kutatók kedvenc témája marad.

Oroszlánlelkű Héraklész (emberi alakban Utbert Tibor) 
jelleme és cselekedetei
Jelenleg isten. Már a bölcsőben megfojtott két kígyót. Földi tettei és szenvedései miatt az istenek halhatatlansággal ajándékozták meg. Kedvenc itala a tej, kedvenc étele a dór árpakalács volt (ha volt). Egyszerű inget viselt, és ő alkalmazta először magyar nemzetiszínű térdzoknival a rövidnadrágot. Igen jártas volt a felhőjóslásban. Héraklész természettől fogva türelmes és udvarias volt, de nem szerette, ha zaklatják. Fegyvere a Helikon hegyén gyökerestől kitépett vadolajfáról vágott hántatlan buzogány volt. Eltérnek a vélemények abban, hogy hogyan hajtotta a nyájat Mükénébe. Egy valószínűnek látszó tudósítás szerint nem minden viszontagság nélkül. Tizenkét szép munkája - melyben egyetlen haja szála sem görbült, viszont mindegyiket elvesztette - után még elvállalt egyet, a Mytikas ember általi leigázását.

Lázadó Atlasz, aki nem jött el (emberi alakban Dr. Mesterházy István) 
jelleme és cselekedetei
Atlasz (akit az elsüllyedt Atlantisz első királyának is tartanak) a titánok vezéreként harcolt az olümposzi istenek ellen viselt sikertelen hadjáratban, amiért példás büntetést kapott. Mindörökké az égboltot kellett tartania a vállán. Ezért nem vehetett részt az Olümposz meghódításán. Egy szavahihetőnek tűnő beszámoló szerint ez később mégis megtörtént. Örök homály fedi viszont azt a titkot, hogy addig ki tartotta az égboltot.

MÁSODIK ÉNEK MYTIKAS

A csúcstámadás napján Zeusz megváltoztatta a természet addig állandó törvényeit. Hélioszt, aki már pályája közepén járt, leparancsolta az égről, így a gazdátlan, tüzes Nap-szekér állva maradt az égbolt tetején, azon munkálkodva, hogy kiégesse a halandóságot az emberistenekből. Senki által sem vitatott, mind vadabb területekre értek. A hó alól előbukkanó hatalmas kígyót - amely korábban emberben és gabonában egyaránt borzasztó pusztítást végzett - nagy leleményességgel tudták csak félrevezetni, akárcsak a vérengző oroszlánokat. A kilenc- vagy ötvenfejű halhatatlan lernai Hüdra (melynek egyik feje ráadásul színaranyból volt) már keményebb diónak bizonyult - különösen a rendkívül mérgező lehelete miatt. Erre oroszlánlelkű Héraklész úgy emlékezett, hogy második szép munkájában mintha már megölte volna. Megújuló Hügieia a sziszegő szörnyet ráolvasással megnyugtatta, aztán frissen vágott ágakból, álmot hozó borókanedvet csöpögtetett a szemhéjára. Miután a rézcsőrű, rézkarmú, rézszárnyú emberevő madarakat is elhessegették, jobb belátásra kellett még bírniuk Kakoszt, az óriás termetű, csúnya, háromfejű pásztort, az Aventinus erdőinek rémét és szégyenét. Aztán küklopszok jöttek és gigászok, fúriák, gorgók, szatírok meg kentaurok, hetérák, hegyi és kőrisnimfák, harcias bisztónok, és egy hatalmas amazónsereg. A meg-megújuló viszontagságok közt legnehezebb volt állandóan figyelni a delphoi jósda intelmére, mely szerint óvakodni kell attól az embertől, akinek csak a fél lábán van saru. Repkénykoszorús Dionüszosz is mind gyakrabban húzott rá recinától duzzadó tömlőjére. Aigisztartó Zeusznak, az isteni férfinek útközben végig arra kellett vigyáznia, nehogy a vízivástól - így halandó alakjában Poszeidónnak kiszolgáltatottan - vízibeteg legyen. Ez már több volt a soknál. Az olümposziak egymásra néztek és viszont, és rájuk nem jellemző egyetértéssel nyugtázták, hogy nehéz hegy az Olümposz.

Útjukat megszakítván otthonülő Hesztia és igazságos Diké (a vendég) Spilios Agapitos menedékházában húzódott meg, miközben az emberré aljasodott többi isten a mozdulatlan Nap-szekér alatt aszalódva folytatta sziszüphoszi küzdelmét az elérhetetlennek tűnő Mytikas felé. A végtelen úton oroszlánlelkű Héraklészt többször hívta Ékhó, aki életét elhagyatott völgyekben töltötte, és aki addig sorvadt a szerelemtől, hogy nem maradt meg egyéb belőle, csak a hangja.

A Skala előtt Aiolosz, a szelek királya úgy döntött, hogy megtréfálja a díszes társaságot. Most büntetlenül megtehette, mert tudomására jutott, hogy pajzsos Zeusz szolgálaton kívül helyezte magát. Sóhajtott egyet, és a lobogó hajú emberszerű lények csak lábukat megvetve tudtak talpon maradni egy meredély szélén. A tüzet okádó Nap-szekér perzselő sugarait úgy fújta el a gonoszkodó Aiolosz, hogy mindenkinek fel kellett ráncigálnia még a tartalék gúnyáját is. Nagy sokára felértek a Skala nyergére. Innen az út a Mytikas legfelső csarnokához vad termeken át vezetett, de először még szabálytalan lépcsőkön kellett lefelé ereszkedniük az ismeretlenbe. Itt már nem találkoztak szörnyekkel, tüzes hegyi bikákkal, emberevő skorpiókkal, és óriás törpékkel sem. Erre a vidékre még a gombából sarjadt, sőt, a "Vetett Emberek" sem merészkedtek soha. Az istenek felségterületére léptek. Több zárt ajtót is találtak, melyeknek nem firtatták titkát. A toronyba vezető folyosóban lépcsőfokok hiányoztak, de közel volt már a cél. Zajongó Artemisz és oroszlánlelkű Héraklész új utakkal kísérletezett, a többiek a labirintus legfényesebb ösvényét követték. Nektárőrző Hébé és repkénykoszorús Dionűszosz ért fel elsőként a trónterembe, hogy előkészítsék az ünneplést a hős Zeusz tiszteletére. Az isteni csapat többi tagja nagy pompával, virágesőben követte az úttörőket. Mosolyszerető Aphrodité és győzelmes Niké után messzeséges Apollón zárta a sort, akinek tarsolyából arany trónus és arany villám került elő, melyeket bagolyszemű Pallasz Athéné fennkölt ünnepi beszéd kíséretében adott át tökéletes Zeusznak. Patakokban folyt a nektár és az ambrószia. Közben oroszlánlelkű Héraklész az egyik teremben egy aranyalmát rejtett el lázadó Atlasznak, aki későbbi titokzatos útján hiába bolyongott Olümposz ködös csarnokaiban, nem lelte meg azt.

A mámorító nektár- és ambrószia-orgiától eltompulva, a visszaúton néhányan igénybe vették Ariadné fonalát, melynek kezelésével oroszlánlelkű Héraklész és messzeséges Apollón volt megbízva. Mialatt fellegtorlaszoló Zeusz a Skalánál megpihent aranycipellős Héra karjaiban, messzeséges Apollón, oroszlánlelkű Héraklész, bagolyszemű Pallasz Athéné és megújuló Hügieia felkereste a Skolio magasságos termét, hogy annak fő ablakából még egy utolsó pillantást vessen az aranyos Mytikasra. Lefelé mindannyian megpihentek Spilios Agapitos házában, de bölcs Zeusz megengedte sosempihenő Héliosznak, hogy vegye át az égbolton még mindig egy helyben álló Nap-szekér irányítását. Mivel a lemaradást már nem lehetett behozni, ő visszakanyarodott kocsijával kelet felé. A hét Pleiád meg a többi csillag vele együtt visszafordult, s ezen a rendkívüli estén a nap - először és utoljára - keleten nyugodott le. Otthonülő Hesztiával és igazságos Dikével kiegészülve másnap folytatták véget nem érő útjukat az Enipeas partján Litochoro felé. Sosempihenő Héliosz sugaraitól eltikkadva oroszlánlelkű Héraklész és messzeséges Apollón megfürdött boldog Zeusz egyik fürdőkádjában, de valójában mindenki az Égei tengerbe igyekezett, hogy abban megfürödve visszanyerje isteni szüzességét.

HARMADIK ÉNEK SKIATHOS SZIGETE

Bagolyszemű Pallasz Athéné, messzeséges Apollón, mosolyszerető Aphrodité, zajongó Artemisz, viharlábú Írisz és oroszlánlelkű Héraklész emberként még elvállalt egy hajóutat Skiathos szigetére. Ilyen előkelő társaság addig soha nem gyűlt össze egyetlen hajón sem (azóta is csak egyszer, a Honoluluból Gustav Bahr megmentésére indult expedíció során). Azonban a tenger királya Poszeidón éktelen haragra gerjedt, amiért nem hívták meg az olümposzi lakomára. A küklopszoktól és a százkezűektől kapott háromágú szigonyával fenyegetőzve, megbillentette az Égei tengert. A kis hajón átcsaptak a hullámok. A haragos Poszeidón nem kapkodta el, a vihar tartósnak bizonyult. A legénység zacskókat osztogatott, és aggódva őrködött, hogy a fedélzeten okádó halandók a tengerbe ne essenek. Hogy mi történt közben hőseinkkel, az a legendák ködébe vész. Sok eltérő beszámoló maradt fenn, bár abban általában mindenki egyetért, hogy bagolyszemű - metaxás poharába kapaszkodva - egyszerűen kiesett a bárszékből. Hogy ebben mekkora szerepe volt a pultnál elfogyasztott nedűnek, azt nem tudjuk biztosan, de a legrészletesebb és leginkább összefüggő beszámoló szerint, nagy. Sok idő múlva felbukkant végre a szárazföld. A delphoi jósda kinyilatkoztatásának megfelelően, Skiathos szigete olyan biztonságosan lebegett a viharos tenger hullámain, mint a disznóhólyag. Innen néhány óra veszteglés után - az itt rekedt több száz rémült halandóval együtt - Poszeidón véget nem érő tombolása közepett, egy nagy tengerjáró hajó kiszabadította őket. Hőseink Paráliában aztán ismét egymásra leltek , és visszafogott ünnepség keretén belül szomorúan levetették piszkos gúnyájukat, poros sarujukat és halandóságukat, hogy visszatérjenek az istenek unalmas világába.

 

FELHASZNÁLT IRODALOM

Homérosz (i. e. 8. sz.): Iliász és Odüsszeia
Robert Graves: Görög mítoszok (Európa Könyvkiadó Budapest 1985)
Wikipedia internet szabad lexikon: Görög mitológia
Karinthy Frigyes: Így irtok ti (Szépirodalmi Könyvkiadó Budapest 1973)
Rejtő Jenő: Piszkos Fred közbelép (Fülig Jimmy őszinte sajnálatára)

2021  Göcsej Sport