Egy lezuhant sziklamászó emlékére

Miért lobog örökkön
életünk lángja?
Nem érti ki a földön áll,
bilincsbe zárva.

A sorsot kísértik - mondja -
de ugyan mivégre?
Miért hajtja az embert
nyughatatlan vére?

Várjuk talán merengve,
míg leszáll az alkonyat?
Nem nyerünk egyebet,
csak elveszett álmokat.