Utak és jelzések

Kék sáv, piros kereszt, sárga háromszög, zöld kör … Ki ne találkozott volna már a turista útjelzések különféle színeivel és alakzataival? De vajon tudjuk-e, mit jelentenek? S hogyan állnak össze szinte egyedülállóan logikus rendszerré? Lássuk hát!

A turista útvonalakon a fehér alapra festett színek és alakzatok kiosztása nem véletlenszerű, hanem szándék szerint tükrözi az egyes útvonalak ill. útszakaszok hálózatbeli szerepét; valamint segíti az útvonalak helyben történő megkülönböztetését.

„Az egyik legfőbb szervező elv, hogy a színek (és alakzatok) az útvonalak megkülönböztetését segítsék elő. Két azonos jelzésű út ne találkozzon, egy jelzés lehetőleg ne ágazzon kétfelé.” (Turistaútjelzés-festési általános útmutató, MTSz 2011.)

1. Sáv jelzés – vándorutak
Vízszintes sáv jelzéssel a vándorutakat jelöljük, melyek a fontosabb kiindulási pontoktól (pl. településközpont, közlekedési állomás vagy megállóhely, turistaközpont) más hasonlóan fontos pontokig és a tájegységeken általában keresztül vezetnek. A fontosság turistaút-hálózati értelemben veendő, tehát nem az út minőségét vagy szélességét jelöli, hanem az úthálózatban betöltött szerepét. Köztük számos sajátos jellegű vagy célú, névvel is ellátott vándor útvonalunk van.

A színek szerepe
A kék sávjelzést használjuk a hosszú távú, legfőbb országos utak jelzésére (Országos Kéktúra, Alföldi Kéktúra, Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra), továbbá egyes térségijelentőségű fő útvonalak jelzésére is (pl. Bükki, Börzsönyi, Balatoni, Soproni vagy Gödöllői Kék).

Piros sáv jelzéssel jelöljük a megyei vagy regionális jelentőségű vándorútvonalakat, melyek olykor több tájegységen vezetnek át (pl. Pest megyei, Közép- ill. Dél-Dunántúli Piros, Palóc Piros, Rákóczi turistaút, Móricz Zsigmond turistaút), továbbá egyes kiemelt jelentőségű helyi útvonalakat. Eredendően a piros a legfőbb útvonalat jelöli ott, ahol nem vezet országos jelentőségű kék útvonal.

  A sárga és a zöld sáv jelzés pedig többnyire az előbbieken kívüli, helyi jelentőségű vándorutak jelzésére használatos.

A színek sorrendje – éppen betűrend szerint – hagyományosan tehát rangsort is kifejez. Ritkán ugyan, de előfordul, hogy egy sávjelzés egy nála magasabb rendű sávjelzésből kiágazva indul el valahol a terepen, s nem valamely fő turista kiindulópontból.

A hálózat fejlődése, valamint az alapelv, miszerint két azonos jelzésű út lehetőleg ne találkozzon ill. ne kerüljön egymáshoz közel, olykor felülírja a színek ezen eredeti szerepét. Így alakult pl. ki a sárga sáv jelzésű hosszú távú Szent Márton kulturális útvonal, a zöld jelzésű Vasfüggöny turistaút és a szlovák-magyar határ menti Északi Zöld vándorút. Sőt, a Kohász Kék útnak pl. csak egy része van kék sávval jelölve, az Országos Kéktúrával való csatlakozás zavarát elkerülendő. A kivételek tehát erősítik a szabályt – de leginkább azt, hogy az utak helyben való megkülönböztetése fontosabb elv a színek által tükrözendő rangsornál.

2. Funkcionális mellékutak
Mivel nem célszerű mindig a vándorutakba kapcsolni minden érdekes helyet és látnivalót, számos esetben rövidebb-hosszabb leágazások vagy útváltozatok vannak kijelölve ezek bejárására  A mellékút színe mindig megegyezik a csatlakozó út színével, alakja pedig utal annak szerepére. Ha két különböző színű utat köt össze, akkor általában a magasabb rendű színét kapja meg.

Kereszt jelzés – útváltozatok és átkötések
Az álló kereszt jelzés jelöli a sávjelzésű utak legfőbb kapcsolódásait. Jelölhet két út közti átkötést, valamely útból kiinduló és abba visszacsatlakozó (rövidítő vagy hosszabbító) útváltozatot, vagy leágazásként bekapcsolhat egy fontos helyet az úthálózatba. Szükség esetén nem csak sávjelzések között alkalmazzák, s olykor jelölhet önálló útvonalat is valamely sávjelzéshez csatlakozva.

Leágazó jelzések – a útvonal célja szerinti alakzatok

A háromszög jelzésű út hegycsúcsra ill. kilátóhelyre; a négyzet településre, szálláshelyre vagy közlekedési lehetőséghez; a kör forráshoz vagy vízvételi helyhez; az Omega barlanghoz; az L alakú jelzés romokhoz vezet. Az emlékmű jel emlékművekhez; a kápolna jelzés keresztény szakrális helyekre (főként zarándokutaknál); s végül a pecsét jelzés egy-egy túramozgalmi útvonal (pl. Országos Kéktúra) bejárását igazoló pecsételő helyre vezet, amennyiben az az útvonalon kívül esik. A leágazó jelzések olykor kereszt jelzésből vagy akár egymásból is kiágazhatnak, a színazonosság elvét megtartva.

Mindezeken túl, a gyalogos természetjáró turista útjelzések alapvető rendszerét az alábbi, újabb keletű, sajátos célú útvonalak és jelzéseik egészítik ki.

Körséta és körtúra útvonalak
A nyílhegyben végződő háromnegyed kör alakú körút (ún. „irányított kör”) jelzés olyan útvonalakat jelöl, melyek visszatérnek a kiindulópontba. Többnyire 1-2 órás sétautakról van szó, de az utóbbi időben hosszabb körtúra útvonalakat is jelölnek már e jelzéssel. Települések, szálláshelyek, turistaközpontok vagy közlekedési állomások, parkolóhelyek környezetében találkozhatunk velük (pl. a Budai-hegyekben a Jánoshegyi vagy a Hárshegyi körút, Dobogókőn aZsivány körút, a Thirring körút, stb). A gyalogos út- és irányjelzésekről szóló szabvány (MSz-2058712-1988) is tartalmazza e jelzést az előző számban közölt sáv, kereszt és leágazó jelzések többsége mellett.

Tanösvények
A tanösvények, azaz ismeretterjesztő útvonalak jelzései jelenleg nem egységesek. Olykor csupán táblákkal vannak jelölve, vagy a tanösvény jellegére utaló ábrával (pl. valamely növény vagy állat képével, pl. a Ciklámen Tanösvény Sopronban), esetenként a fenti körút jelzéssel (ha visszatér a kiindulópontra) vagy – szlovák mintára – átlós sávval. Egyre jobban terjed a T alakú jelzés alkalmazása is, mely egy lehetséges jövőbeni egységesítés felé vezethet.

Zarándokutak, kulturális és tematikus utak, emlék utak, bor utak
Számos esetben a sáv vagy körút jelzésű turistaútvonalak is rendelkeznek hasonló tartalommal (pl. Móricz Zsigmond turistaút, Kohász Kék, Mátraaljai borutak, Szent Márton vagy Szent Imre vándorút), de előfordul hogy saját, az útvonal tematikáját kifejező jelölést kapnak. Így pl. a Somlói borút sárga pohár, a Mecseki Bányász Emlékút fekete bányászjelvényt kapott.

Túramozgalmak és teljesítménytúrák
Bár nem szorosan a jelzésrendszerhez kötődik, mégis érdemes említést tenni az ún. túramozgalmakról, melyek többnyire egy-egy hosszabb jelzett turistaútra, azok valamely kombinációjára vagy megadott tematika szerinti helyszínek felkeresésére irányulnak (pl. Országos Kéktúra, Bükk 900-as csúcsai, szentkutak, stb). Ezekhez ismertető füzet tartozik, s a megadott helyszínek felkeresésekor pecséttel vagy helyben kitett kód feljegyzésével lehet igazolni a bejárást, melyért oklevél ill. jelvény vagy kitűző jár. Olyan tematikák is megjeleníthetők ilyen módon, amelyeket az útjelzés-hálózat önmagában nem tud vagy nem kell hogy tartalmazzon. A teljesítménytúrák (pl. Kinizsi 100, Piros 85) útvonalai pedig az adott napon teljesíthetők, amikor a szervezők pontszolgálattal (pecsételők, frissítők) és többnyire segédjelzésekkel (szalagozás) is biztosítják az útvonal bejárását.

Zöld utak, nordic walking- és terepfutó utak
A zöld utak közösségi kezdeményezésű helyi jellegű útvonalak ill. úthálózatok, nem mindig ill. nem kizárólag gyalogos jármód számára. Céljuk a szemléletformálás, a közösségépítés, a helyi „zöld” közlekedés elősegítése, a kapcsolódó helyi értékekre, olykor termékekre való figyelem felhívása. Ezek egységesebb jelölésének tervezése folyamatban van. A sport célú útvonalak sem rendelkeznek jelenleg egységes útjelzéssel, sőt olykor a turistajelzésekhez nagyon hasonló jelzést is kapnak (pl. színes körrel jelölve), mely összetévesztésre adhat okot. Mindezek az útvonalak sok esetben nem elsősorban turisztikai célúak, hanem a helyi lakosság rekreációját és környezettudatosságát szolgálják.

Nem gyalogos útjelzések
   A terepi kerékpáros útvonalak jelzésére a kerékpáros piktogramot alkalmazzák különféle színekben. A síút jelzése a hagyományos X alakú jel (pl. a Börzsönyben, Bükkben), bár létezik a két függőleges vonal is, mely szintén síutat jelöl. Horgony jelzéssel a kikötésre alkalmas helyek csónakszállító járművel való megközelítését lehetővé tevő terepi útvonalakat jelölhetik (pl. az Ipoly mentén).

Mint a fentiekből is látható, ahogy a korral változnak az igények, úgy az útjelzési rendszer is fejlődésben van. A későbbiekben megtudhatjuk, hogyan alakult ki e mai hazai útjelzés-rendszer több mint egy évszázad során, és mik a lehetséges továbbfejlesztés irányai.

Forrás: MTSZ