KANDIKÓ - KIS-HEGY - BÖDEI-HEGY

Miután a Kandikón kigyönyörködtük magunkat a göcseji meridionális (víz és szél alakította) É-D-i irányú völgyekben, utunkat tovább folytatjuk a piros háromszög, vagy sáv (tervezik a háromszög sávra változtatását) jelzésein. A közúton haladunk kb. 150 métert délnyugati irányba, itt találjuk jobb kéz felé azt a földutat, leágazást, melyen a továbbiakban haladnunk kell. Gyümölcsösök és szántók között vezet az út, majd a Kis-hegy első pincéi elé érünk. Itt nem megyünk a további pincék felé, hanem a balra ágazó utat választjuk, mely jobbról fiatal, balról idősebb erdő, majd vetések között vezet. Kb. egy kilométer megtétele után a jobb kéz felől lévő erdőben leágazás van. (Nagyon figyeljük az elágazást, mert a jelzés nehezen látható a leveles bozóttól a fa oldalán.) Ekkor a bödei-hegy oldalában járunk, ahol a terep lejt és akácos erdőben halad a jelzett út. Ezen az úton csakhamar Bödére jutunk. A szent-mihályfai patakon átkelve háborús emlékműhöz érünk. Ettől pár tíz méterre találjuk a vegyesboltot és az italboltot, ahol bélyegzőt szerezhetünk túrajelentésünkhöz.

Böde nevét 1407-ben említik először. Puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Alapjául szolgáló személynév a Benedek becéző alakja.

Pihenés után az emlékmű melletti úton - a beérkezés útjának É-i folytatásában - haladunk tovább a falu ívelően emelkedő utcájában. Közben egy haranglábat találunk melyen már nem harangozó, hanem automata vezérlés szólaltatja meg a harangot. Tőle 15-20 méterre északi irányban halad a jelzés a temetőhöz vezető úton. A házak közül kiérve jobb kéz felől (K-re) előbukkan a híres Szent Mihály kápolna pár kilométer távolságban. Bödéről a közlekedési úton érhető el könnyen 1,5 km megtétele után. Az egykori Zalaszentmihályfa faluban épült a 13. század elején. A török időben a falu elpusztultával a kápolna elhagyottá vált, míg 1750 körül helyreállították. Azóta a többszöri átalakítás után 1971-ben az Országos Műemléki Felügyelőség restauráltatta. Jól szemügyre vehetők a román stílus jegyei. Zömök homlokzati tornyán a bejárati ajtó gyönyörű faragott kapubélletes domborművel. A torony kettős ikerablaka állatfejes oszloppal díszített. A hajó déli falán kis lőréssszerő ablakok, mennyezete sík, fával fedett. Göcsejre jellemzően fazsindellyel borított. Sekrestyéje 19. századi.

A temetőt elhagyva utunkat mezei földúton a Limba-hegyig egyenletes emelkedőn folytatjuk. A gerincre felérve (263 m) É-i irányban folytatjuk utunkat a piros kereszt jelzésű úton szőlőhegyi pincék között. Látjuk a Zala völgyét a Zalalövő-Zalaegerszegi vasútvonallal, közúttal, a zalaszentgyörgyi műemléktemplomot, távolabb a zélpusztai tórendszer vize csillog.

Jól gondozott szőlők között, folyamatosan szintet vesztve érünk a Kávási kulcsosházhoz. A volt általános iskolában a falu vezetése és a Göcsej Sportegyesület szállás és sátorozó-helyet alakított ki.

Kávás nevével először az 1351-es írásokban találkozhatunk. A magyar kávával ellátott melléknévből keletkezhetett név. A török hódoltság idején a község földesurának, Kávási Jóbnak volt itt híres gyümölcskertészete. Sajnos ennek nyomát sem látjuk. A dombok északi, a Zalában végződő, öblösödő völgyeiben épült település régi házai közül kettő még épen megmaradt, melyek helytörténeti múzeumként látogathatók.

Bélyegzési lehetőség: Böde, bolt; Kávás, bolt.