logotype

Viharban, fagyban

In memorian

„Most csak a végtelen fáradságot érezzük. Szótlanul ülünk a csúcsot borító kőtömbökön. Mindegyikünk a maga módján búcsúzik a faltól. Semmi sem zavarja meg az éjszaka csendjét. Nincs győzteseket éljenző tömeg. Senki sem vár gratulációkat, senki sem nyújtja a kezét. Magányosan küzdöttünk, magányosan ünnepeljük meg a győzelmet is. Felrepedezett, vérző tenyerünkbe tartjuk a bögre forró teát, ezúttal utoljára. Az ezüstös fényben eltűnnek a jól ismert körvonalak, a félhomályban elmosódnak a csipkés hegygerincek. A hegyek némán állnak a hold ezüst sugarában, fenyegetően és titokzatosan.

Ezek a pillanatok jelentik a kárpótlást egész fáradozásunkért, amikor a tekintet némán kalandozhat a hegyek végtelen messzeségében. A hegymászás kilenctized kínlódás és egy tized öröm. A kilenc tizedről hamar elfeledkezik az ember. Az egy tizedben megmarad a csodálatos sötétkék égbolt, a milliónyi csillag, az önmagunk és gyengeségünk feletti győzelem öröme, a barátság szálai. Ezt az egytized részt sosem felejtjük el. Levisszük magunkkal a völgybe, mint a legdrágább kincset.”

Tadeusz Piotrowski

Tadeusz könyve, amely az európai hegymászás egyik alapműve, 1977-ben látott napvilágot. „Könyvem győzelmes mászások, öt magashegyi kaland története, amelyeket néhány év leforgása alatt a Tátrában, Norvégia hegyeiben, és az Alpokban éltem át.” 1971 telén a Mont Blanc-on, útban a Grand Pilier d'Angle felé a falon megfagyott lábbal is folytatta útját a csúcs felé, igaz a sikeres mászás, és helikopteres mentés után a lábán öt ujját amputálni kellett. Ez csak újabb kihívást jelentett számára a Norvégia zord hegyeiben, hogy télen, a legnehezebb körülmények között másszák meg, pl. a Trollryggen 1600 méteres keleti falát. Több barátja, társa halálát megérte, akik a mászás közben különböző expedíciók során haltak meg. A lengyel hegymászás első 8000 méter feletti sikeres mászására 1975 nyarán került sor a Broad Peak Middle csúcs (8016 m) meghódításakor. Öten álltak fenn a csúcson, de le csak ketten értek. Hóviharba kerültek, és hárman örökre ottmaradtak. Tadeusz akkor nem volt velük, otthon maradt és szeretett kislányával, az akkor három éves Patrycjával tett nagy kirándulásokat a közeli erdőkben és a tengerparton. Végzetét azonban ő sem kerülhette el. 1986 júliusában a Karakorum K2 csúcsának meghódítása után halt meg. Kislánya akkor még csak 14 éves volt.

„Örökre ott maradt jégsírjában, amely felett az ég kékje húzódik és a Himalája hallgatag csúcsai magasodnak.”

2020  Göcsej Sport