logotype

Mi a turistaság

A kérdésre a legkimerítőbb választ talán az 1942-ben megjelent ÚJ IDŐK LEXIKONA adja:

"Turistaság" (turisztika, természetjárás), rendszerint tervszerű gyaloglással egybekötött testi és lelki felüdülést szolgáló szórakozás a szabad természetben; hivatalos megállapítás szerint sport. Szervezetei (egyesületek) szövetséget alkotnak. Változatai a magashegymászás (alpinizmus), ismeretszerző kirándulás, tudományos vagy szórakoztató célzatú utazás, barlangkutató természetjárás, vízi természetjárás, sziklamászás, sítúrázás. Népegészségügyi, honismereti, honvédelmi, művészeti és tudományos vonatkozásai folytán is nagyjelentőségű. Az első tudatos természetjáró állítólag Hadrianus császár volt, aki azért mászta meg az Etnát (3279 m), hogy a csúcsáról a napfelkeltében gyönyörködjék. A XVIII. században Jean Jaques Rousseau tanítása: "Vissza a természethez!" keltett nagyobb visszhangot.

A természetjáró szervezetekbe tömörülés csak a XIX. sz. közepén kezdődött. 1857-ben alakult Londonban az Alpine Club, ezt követte az Österreichischer Alpenverein (1862), a Schweizer Alpen Club (1863), a Club Alpino Italiano (1863), a Deutscher Alpenverein (1869), Magyarországi Kárpát Egyesület (1873), az erdélyi szász Siebenbürgischer Karpathen Verein (1880), a Magyar Turista Egyesület (1888), az Erdélyi Kárpát Egyesület (1891)...

Az Új Magyar Lexikon 6. kötetében a 418. lapon áll: "természetjárás, turisztika (franciából) sportszerű, testi és lelki felüdülést nyújtó rendszeres testmozgás a szabadban. Főbb formái: gyalogos, evezős, síző, kerékpáros túrák, sziklamászás, barlangjárás stb. A természetjáró, ún. tájékozódási versenyeket sportszerű keretek között rendezik; a tájékozódással szerzett pontozás és időmérés alapján állapítják meg az egyéni és csapatgyőzteseket..."

Négy évtized a magyar hegyek között (Bp. 1929. Szerkesztette: Déry József) c. kiadványból: "Turista az, aki gyalogol és hegyet mászik, mert ebben gyönyörűségét leli, aki szereti a turistáskodást magáért a turistaságért! A turistaság kritériuma tehát egyrészt a gyaloglás vagy hegymászás, másrészt a turista cél! A vadász sokat jár, a zergevadász pláne mindig csak hegyen jár, sőt hegyet is mászik, mégsem turista a szó nemesebb értelmében, mert célja nem a turistáskodás, hanem a zsákmány.?

Téry Ödön dr., a magyar turistaság atyamestere ezt írta 1888-ban a turistaságról: "A turista messze földekre a gőz segélyével is elutazhat, hogy azonban a valódi turista nevet kiérdemelje, gyalogtúrákat kell tennie akár a havasok legmagasabb csúcsára, akár pedig a legmélyebb fekvésű völgyekben." Téry Ödön klasszikus megállapítása szerint turista tehát csak az, aki turista céllal gyalogol, vagy mássza a hegyeket, akinek passziója a turistáskodás. Ez a turistaság kritériuma!

Ma agyongépesített, rohanó világunkban, elrontott környezetünkben - "hála" vendéglátó- és idegenforgalmi szerveinknek - turistának nevezik azokat is, akiket egy évben egyszer feltesznek autóbuszra, vonatra és elviszik valamilyen távolabbi helyre, ahol jól vendégül látják őket, este vidáman hazatérve boldogan mondják: jót túráztunk! (Ez ma a "belföldi turizmus" hivatalosan!) Vagy itt van az úgynevezett "külföldi turizmus", amikor csoportok vagy egyének vonattal, autóbusszal, saját kocsival kimennek vásárolni, mondjuk Bécsbe.

Mondanom sem kell, hogy ezeknek semmi közük a turizmushoz! Ezért van az, hogy az igazi turisták manapság természetjárónak, vagy természetbarátnaknevezik magukat.

Karlaki Lajos



Forrás: http://www.fsz.bme.hu/mtsz/tortenel/miatur.htm
2020  Göcsej Sport