logotype

Magashegyi betegség

Mi is az a magashegyi betegség?

A szakirodalom ekként definiálja:

“A magas hegyek csekély légnyomásának és a magas hegyi levegő kis oxigéntartalmának következménye. Tünetei: étvágytalanság, fokozott szomj, émelygés, hányás, szapora felületes légzés, szívdobogás, fulladás, szédülés, főfájás, levertség, álmosság, vagy izgatottság, álmatlanság, kimerülés, vérzések a legkülönbözőbb szervekből. Fellépése és súlyossága a magasságtól, az emelkedés gyorsaságától és az egyéni diszpozíciótól függ.”
Valószínűleg ezzel mindenki ilyen-olyan módon tisztában van, de miként lehet ellene védekezni? A kérdés jó, de mindenkire vonatkozó egységes választ kreálni nagyon nehéz. Valószínűleg még senkinek nem sikerült, de most teszek egy próbát. Előre kijelentem, hogy nálam vannak sokkal szakavatottabb magashegyi mászók is, így én pusztán a “turista laikusságával” közelítem meg a témát.
A szakirodalom jó része arról számol be, hogy az emberek 25%-a már 2500 méteren megérzi a magashegyi levegő hatásait. Én alapvetően ezzel nem értek egyet, az én tapasztalatom az, hogy ezen a magasságon szinte senkinek semmi baja nem adódik. Az első ilyen szint 2800-2900 méteren található, az alatt sokkal inkább a kimerültség és rossz fizikai állapot az, ami fejfájást vagy hányingert idézhet elő.

Tünetekről, amik leginkább este, nyugalmi állapotban következnek be:

1) A legenyhébb tünet az oxigénhiány. Ez még nem része a magashegyi betegségnek, ezt mindenki megérzi, más kérdés az, miként reagál erre a szervezete. A tünet enyhe fáradékonyság, lassabb haladás, gyakori pihenők beiktatása. Fontos, hogy amint ezt érezzük, azonnal ragadjunk vizes palackot és tartsuk be a napi minimum 2 liter víz elfogyasztását, különben feljebb komoly gondok következhetnek. Alvás közben minimális tünetek jelentkeznek, nehezen alszol el, enyhe émelygést érezhetsz. Szint: 2800-3800 méter.
2) Amint feljebb haladunk, változik sok minden. Az oxigéntartalom 2800 méter felett lineárisan csökken, éppen ezért az 5-600 méteres szintkülönbségtartás minden magasságon javasolt. Az átlag utazó ritkán emelkedik 5000 méter fölé, ott aludni pedig már csak az igazán bevállalós kalandozók mernek. A tünetek a következők: szapora szívverés, emelkedő pulzus, étvágytalanság, enyhe hasmenés, erősödő fejfájás. Ha előző este nem voltak tüneteid, akkor menet közben nem fogod érezni a magasság hatását, csak érkezéskor. Szint: 3800-5000 méter.
3) A harmadik szinten kiszámíthatatlanná válnak a dolgok. A levegő oxigénsűrűsége 5200 méteren a tengerszintinek csak 50 %-a. Ez az a szint, amin elválik, az ember alkalmas-e komolyabb mászásokra. Ezen a magasságon már menet közben is jelentkezhetnek a hegyi betegség tünetei, az erősödő fejfájás, hányinger, hasmenés, látászavar, orrvérzés. A szervezeted úgy osztja el az oxigént  szervezetedben, hogy a túléléshez fontos szerveket támogatja, ezért elsőként az emésztés, a gyomor és a belek funkciója lassul le, majd az agy kevésbé fontos részei, mint pl. a beszédközpont. Lelassul a beszéded, csak tőmondatokat használsz. Szint: 5000-7800 méter.
4) A halál zóna. Csak a Himalájában és a Karakorumban fordul elő ilyen környezet, szervezett túrát ebbe a magasságba már nem lehet vezetni. Bármikor megállhat a szív, agyvérzés veszély, összezuhan a tüdő. Egyik pillanatról a másikra érkezhet a baj. A kevésbé jól akklimatizáltak már 7000 méteren is érezhetik a Halál Zóna hatását, ezért pl. egy Aconcagua mászást már nagyon jó edzettségi állapot mellett lehet csak bevállalni.

Mit tegyünk, hogy ne vagy csak minimálisan érezzük a hegyi betegséget?

1) Lépcsőzetesen haladjunk, de tartsuk be az alvási szinteket. A napi táv lehetőleg ne legyen több szintben felfelé 1000-1200 méternél és 3000 méter felett az éjszakázások között szintben 5-600 méternél ne legyen több. A legokosabb, ha elérvén a következő tábort lecuccolsz, majd minimális cuccal továbbemelkedsz 2-300 métert és visszatérsz a táborba.
2) 1500 méterenként hosszabb akklimatizáció javallott, tehát az adott szinteken további 1-2 éjszakát jobb eltölteni.
3) Folyamatos folyadékbevitel, napi minimum 2 liter. Ezt ritkán tartják be, mert a hidegben senkinek nincs kedve vizet inni. Továbbá 1000 méterenként +1 liter folyadékot kell megigyál, hogy a véred kellően híg maradjon. Ez 8000 méter felett már 8-10 liter víz fogyasztását feltételezi, ami lehetetlenség. Éppen ezért veszélyes felelősséget vállalni bárkiért is 7000 méter felett.
4) Könnyen emészthető, de energiadús kajákat kell fogyasztani. Tehát a gombapaprikás nem a legjobb menü.
5) Cukor és szénhidrát. Az édességeket az ember nem igazán kívánja, de cukorpótlásra tökéletes lehet a kóla. Sokan visznek magukkal néhány palackkal, mert víz helyett sem utolsó a magashegyen.
6) Fizikai állapot. Sokaknál azért alakul ki a magashegyi betegség, mert immunrendszerük le van gyengülve, esetleg kimerültek. Ilyenkor gyulladás alakul ki a szervezetben és akár már 3000 méteren kialakulhatnak a magashegyi betegség erősebb tünetei. Fontos tehát a tökéletes egészségi és fizikai állapot.

Hogyan készüljek fel a magashegyi túrázásra?

1) Ha teljesen kezdő vagy, akkor mindenképpen az előzőekben leírt 1. vagy a 2. szintet ajánljuk. Ezek tanulópályák a magashegyi környezethez. Sokaknak ez lesz a maximum, de a tapasztalat az, hogy 70-80 %-a a túrázóknak a jövőben feljebb merészkedik.
2) Nagyon nem ajánlott, de néhányan mindenféle tapasztalat nélkül belevágnak a 3-4. szint túráiba. Ha megteszed, 90 %, hogy elkap a magashegyi betegség, de mivel nem érintjük a 6000 méteres magasságot, ezért még viselhetők a megpróbáltatások. Mi mégis azt ajánljuk, hogy ezekre a túrákra az 1. vagy 2. szinten mindenképp edződj.
3) 6000 méter fölötti túrára készülj a 3-4. szint túráival és magasságaival. Anélkül soha ne vágj bele egy ilyen túrába.
Fontos a fizikai felkészülés. A legjobb módja a hegyi kerékpározás és tájfutás. Ez tüdőt próbáló edzésmód, de lehet folyamatosan fejleszteni. Emellett nem árt, ha néha napján túrázol is. Ha 4000 méter fölé vágysz, akkor a téli túrázást ajánljuk, mert az készít fel az ott várható körülményekre.

kalandtúra blog (http://www.kalandtura-blog.hu/magashegyi-betegseg/

2020  Göcsej Sport