logotype

Tolle tollából

 

Eckhart Tolle Németországban született 1948-ban. Már a Cambridge-i Egyetem szupervizora volt, amikor 29 éves korában egy mély lelki átalakulás föloldotta régi identitását és gyökeresen megváltoztatta életútját.
1996 óta spirituális tanítóként Kanadában, Vancouverben él.

„A fölszabadulás kulcsa a jelen pillanat. Vess véget az idő káprázatának! Az idő és az elme elválaszthatatlanok egymástól. Vond el az időt az elmétől, és az leáll. Ha azonosulsz az elmével, az idő csapdájába esel: arra kényszerülsz, hogy szinte kizárólag emlékekben és jövővárásban élj. Ez azzal jár, hogy vég nélkül a múltba és a jövőbe merülsz, s nem vagy hajlandó értékelni és tudomásul venni a jelen pillanatot, és hagyni azt lenni. A kényszer abból ered, hogy a múlt identitást ad neked, a jövő pedig a megváltást, a beteljesedés valamilyen formájának ígéretét tartogatja számodra. Mindkettő illúzió! Minél inkább az időre összpontosítasz – a múltra és a jövőre –, annál inkább elveszíted a mostot, a létező legértékesebb dolgot. Miért a legértékesebb? Egyrészt, mert az az egyetlen létező dolog. Csak ez van. Az örök jelen az a tér, amelyben az életed kibontakozik, az egyetlen tényező, amely állandó marad. Az élet most van. Soha nem volt olyan időpont, amikor az életed nem most volt, és nem is lesz ilyen. Másrészt, a most az egyetlen pont, ahol kiléphetsz az elme korlátozott keretei közül. Ez számodra az egyetlen bejárat a Lét időtlen és forma nélküli birodalmába.

Tapasztaltál-e, tettél-e, gondoltál-e vagy éreztél-e bármikor bármit is a moston kívüli időpontban? Gondolod, hogy valaha is fogsz? Történhet-e vagy létezhet-e bármi a moston kívüli időpontban? Soha, semmi nem történt a múltban: minden a mostban történt. Soha, semmi nem fog történni a jövőben, minden amostban fog történni. Amire múltként gondolsz, az az elmédben elraktározott emléknyom, és azt most teszed. A jövő egy elképzelt most, az elme projekciója, kivetítése. Amikor eljön a jövő, az mostként jön el. Amikor a jövőre gondolsz, azt is most teszed. A múltnak és a jövőnek nyilvánvalóan nincs saját realitása. A múlt és a jövő csak halvány reflexiója az örök jelen fényének, erejének és valóságának.

Az életet fenyegető vészhelyzetekben a tudat váltása az időből a jelenbe néha természetes módon történik meg. A múlttal és jövővel rendelkező személyiség hirtelen háttérbe vonul, és helyét erőteljes, tudatos jelenlét veszi át, amely egyszerre nagyon nyugodt és nagyon éber. Bármit is kell tenni az adott helyzetben, a szükséges reakciód ebből a tudatállapotból ered. Egyesek – jóllehet nincsenek is ennek tudatában – valójában azért szeretnek veszélyes tevékenységekben részt venni, pl. hegymászásban, autóversenyzésben, mert az a mostba kényszeríti őket, abba az intenzíven élő állapotba, amely mentes az időtől, a problémáktól, a gondolkodástól, a személyiség terhétől. Ezekben a helyzetekben a jelen pillanatból történő, akár csak másodpercnyi kicsúszás is halált jelenthet. Sajnos azonban függőség alakul ki bennük az adott tevékenységgel kapcsolatban, mert csak annak révén tudnak ebbe az állapotba kerülni. Pedig nincs szükség rá, hogy megmászd az Eiger északi falát. Máris beléphetsz ebbe az állapotba!”


Eckhart Tolle:
„A MOST hatalma (Útmutató a megvilágosodáshoz)” című  könyvből ollózta Takács Miklós

2020  Göcsej Sport