logotype
image1 image1 image1 image1

Dráva menti kerékpártúra

Dráva menti kerékpártúra





1.nap:
Dobbiaco (Toblach)-Sillian-Lienz-Oberdrauburg (kb. 65 km)

Dobbiaco(Toblach)
A startpont az 1240 m magasan fekvő település vasútállomásánál lévő parkolóhelyen lesz, ami a Dráva forrásától nyugatra fekszik. Az aszfaltozott kerékpárút a vasúttal párhuzamosan halad. A toblachi erdőben eredő Drávával 4-5 km-en belül találkozunk. A Dráva csenevész patakocskaként kezdi pályafutását. Innichentől Sillianig váltakozik a normál közút és a kerékpárút. A Dráva folyásirány szerinti jobb partján haladunk Obervierschach településig, ahol áttérünk a bal partjára és folytatjuk utunkat a határig. 
Dobbiacoban található az a ház, ahol Gustav Mahler zeneszerző 1908-1910 nyári hónapjaiban tartózkodott és megalkotta a 9. (D-dúr) szimfóniát, a 10. (Fisz-dúr) „befejezetlen” szimfóniát, a Lied von der Erde (Dal a Földről) szimfóniát.

Info-pont: Dolomitenstrasse 3.

Sillian
A Dráva 1120 m-es szintmagasságban lép be Olaszország felől Kelet-Tirolba. A Drauradweg jelzett kerékpárút (zöld táblán R 1). 
A határ után Arnbach az első, Sillian a második község kellemes piactérrel. Itt rövid látogatás tehető a Wichtelparkban (Manóparkban). A Dráva bal partján kerekezünk Tassenbachig. Panzendorfnál egy magaslaton áll és messzire látszik a XIII-XIV. sz.-ban épült Heinfels vára.
Tipikus tiroli falvakban járunk 1000 m-es tszf magasságban. Tassenbachban keresztezi egymást a Dráva és a vasút, a Dráva jobb partján haladunk tovább. Ezután az út hol a bal, hol a jobb parton folytatódik Strassenig, ahol megtekinthető a későgótikus Szent Jakab Plébániatemplom. Strassentől délre a Lienzi Dolomitok láthatók. Strassen után egy rövid emelkedő, majd egy hosszabb lejtős szakasz jön Abfaltersbachig , a Drávát egyszer „keresztezzük” Bachnál. Utunkat a bal parton folytatjuk Fontnellig.

Mittewald
Aszfaltos part melletti úton megyünk tovább a jobb oldalon Lienzig a Pustertalon át. Pustertalnak a Dráva völgyét hívják Tirolban.
Mittewaldban gótikus, szép berendezésű templom található. Thal után a Lienzer Klause (Lienzi-szoros) nevű folyószakaszhoz érünk. Történelmi hely: 1809-ben eredményesen védték a tiroliak a franciák ellen.
Ahol a Galitzen-patak betorkollik a Drávába a Galitzenklamm, egy gyönyörű szurdokvölgy található. Érdemes kb. 2,5 órás sétát tenni a meredek sziklafalak által határolt szurdokban, a gyors folyású patak mellett-felett. A patak vize évezredes munkája során hasadékok nyomát hagyta a sziklákban, bizarr formákat alakított a kőzetekben. A Galitzenklamm bejáratánál feltűnően szép faházak állnak. A belépőjegyek árai: felnőtt – 2,90 euro, gyermek (14-ig) – 1,90 euro, családi – 7,50 euro, csoportos (15 főtől) – 2,20 euro.
Leisach a következő helység, idilli fahidakon át vezet az út. A folyó jobb partján bekerekezünk Lienzbe, az Evangélikus Templomnál a folyón áthajtva a bal oldalra az óvárosba megyünk.

Lienz (ejtsd: Lienc)
673 tszf magasságban fekvő, a Dráva és az Isel összefolyásánál épült város. Délen a ridegnek tetsző, meredek, szakadozott Lienzi Dolomitok szegélyezik, északon a Schober-hegycsoporttal határos. Eredetileg kelta-illír település (i.e. 1100-500), később rómaiak települtek ide, ezidőben Luenzina volt a neve. A XIII-XV. sz.-ban a görz-tiroli grófok székhelye volt.
Öt temploma és két művészi értékű kápolnája van. Legjelentősebb a Szt. András plébániatemplom, háromhajós, gótikus bazilika barokk berendezéssel. Érdekes a Hősi Emlékkápolna (Kriegerkapelle), modern épület a világháborúban elesettek emlékére. A felső főtéren Mária-szobor áll (1716). Még láthatók helyenként a régi városfalak, a megmaradt három várostorony (XV. sz.). A két kupolával díszített tornyú Lieburg-kastély (XVI. sz.) a főtéren áll, ma a közigazgatási székhely.
A várostól nyugati irányban, a főtértől 1,5 km-re található a Schloss Bruck, Lienz ősi vára. Az Isel-völgy bejáratánál – annak védelméül – építették a görzi grófok a XIII. sz. végén, mai alakját a XVI. sz.-ban kapta. A vár felett az erdős Schlossberg (Várhegy) sétányairól jól látható a város, a messzi táj.

Info-pont: Europaplatz 1.

Városnézés után a folyó bal oldalán folytatjuk utunkat, majd Tristachtól kb. 3,5 km-re kis kitérőt tehetünk Aguntumba. Aguntum i.e. 50-ben jelentékeny római város volt, leletek a múzeumban, régészeti parkban láthatóak. Belépőjegyek árai: felnőtt – 5,00 euro, tanuló – 3,00 euro.

Oberdrauburg
Ezután végig a bal folyópart és a vasútvonal mellett hajtunk Oberdrauburgig impozáns hegycsúcsokkal övezett tájon.

Info-pont: Marktplazt 1.

SZÁLLÁS: Oberdrauburg 

Natur und Familiencamping (élményfürdővel) 
Marktgemeinde 
Árak:sátor – 8,00 euro
2 felnőtt – 22,00 euro
gyermek (16-ig) – 5,00 euro
csoportkedvezmény (10 főtől) – 10 %




2.nap:
Oberdrauburg-Möllbrücke-Spittal-Millstatter See/Seeboden (kb. 65 km)

Oberdrauburg
Már Karintiában vagyunk, a 630 tszf magasan épült városkának évszázadokon keresztül az a feladat jutott, hogy a Dráva völgyét védje. Fekvése nagyon szép, északról a Kreuzeck-csoport található, dél felől a Lienzi Dolomitok vetnek rá árnyékot. Vára, a Burg, reneszánsz építmény. Temploma XIX. sz.-i, szép mennyezetfreskókkal. Félórás séta a Hohenburg várrom.
A városkából a Dráva bal partján haladva jutunk ki és a vasút mellett haladunk.
Kb. 3,5 km után, a vasútállomásnál balra fordulva érdemes kitérőt tenni Irschenbe. Kb. 400 m-es szintemelkedés 2,5 km alatt és elértük a gyógy- és fűszernövények termesztéséről híres Irschent, a „fűszerfalut”, az osztrák „zöld falut”.

Rittersdorf és Gröfelhof felé visszaereszkedve, a vasúti síneken áthaladva folytatjuk túránkat a Dráva bal partja és a vasúti pálya között Dellachig. Dellachnál áttérünk a jobb(déli) partra. Kb. 3 km után Feistritzbe érünk. Néhány m-rel tovább, a Feistritz-patak hídján átkerekezve – Tratten felé – kb. 2 km-es kitérő tehető Berg im Drautalba, ahol a későromán stílusú Mária Születése Plébéniatemplom és egy szép vízesés látható. Visszatérve a folyó jobb partjára – országúton kerekezve - áthaladunk Amlachon, ahol felkereshető a Fuksziakert, majd elérjük Bruggent. Innen Greifenburgba lehet kerekezni (2 km),ez egy több mint ezeréves, festői városka. Hasonló nevű kastélya „fiatalabb”, 1166 körül építették. Szépek az ódon polgárházai, főterén – szeretetből – a Drávának szobrot állítottak 1869-ben. 1521-ben emelték a későgótikus Szt. Katalin Plébániatemplomát.
Visszatérve Bruggenbe a jobb parton megyünk tovább – jórészt országúton - Gajachon, Fellbachon, Oberallachon át Lind im Drautalig.
Kerékpárúton folytatjuk a jobb part mellett. Az egyre keskenyedő Dráva Möllbrücke alatt derékszögben nagyot kanyarodik. A vasútvonal követi ezt a kanyart, az országút azonban kétszer is metszi.
Festői völgyszűkület ez, neve Sachsenburger Klause (Sachsenburgi-völgyszoros). Sachsenburg – Szászvár - főterén is látszanak a hajdani várfalak, s épek még a hangulatos, későgótikus polgárházak.
Útunk a piactéren (Marktplatz) kersztül halad, azután balra vesszük az irányt, a Dráva feletti hídon áthaladva Möllbrücke felé.

Möllbrücke
A vasútállomás előtt halad az út. Itt ömlik bele a Möll a Drávába. Möllbrücke dicsekedhet Karintia egyik legbájosabb, legművészibb berendezésű, egységes stílusú gótikus templomával, a Szt. Leonhard Plébániatemplommmal.
A Möll feletti hídon átkerekezve, a gyorsforgalmi út alatt a folyó bal partján Schloss Drauhofen, majd St. Gertraud felé haladunk tovább. A vasútállomáshoz érve Lendorf felé kanyarodva tehetünk egy kitérőt St. Peter im Holzba, a Museum Teurnia megtekintése végett, mely kelta és késő római régészeti leleteket őriz. Kelta-rómaitelepülés volt itt Teurnia, idővel ókeresztény bazilika épült erre a helyre az V. sz.-ban. Végül a XIV. sz.-ban egy – a helynek is nevet adó – kis Szent Péter templomot emeltek.
E kitérő után (vagy kihagyása esetén) az országúton bicajozunk tovább egy Dráva feletti hídon áthajtva Rosenheim, Gendorf, Baldramsdorf, Unterhaus, Schwaig községek érintésével. Schwaignál a Dráva feletti hídon „átkelve” behajtunk Spittalba, végig az Ortenburger Strassen a Hauptplatz-ig (főtérig).

Spittal
556 tszf magasságban fekszik, közigazgatási, ipari, forgalmi csomópont a Millstatter-tó déli partjánál, a Drávába beömlő Lieser folyó torkolatánál. Szép fekvésű, 2200-3000 m magas hegyek ölében épült. Hangulatos a kapuval lezárt, hosszúkás főtér, a reneszánsz polgárházaival. A városháza a XVI. sz.-ban épült, freskói megtekintésre méltók. A főtértől délre találjuk a gótikus plébániatemplomot (XIV. sz.).
Az óváros szélén áll Spittal legszebb épülete, a Schloss Porcia (ejtsd:Porcsa), amely 1527-1617 között olasz reneszánsz stílusban épült, s 1662-1916 között a Porcia hercegeké volt. Építője az olasz reneszánsz egyik legnagyobb építőművésze, Vincenzo Scamozzi volt, aki Velencében is sokat épített, építtetője pedig a spanyol Gabriel Salamanca gróf, a császár kincstárnoka. A kastély pompás árkádos udvara nemcsak Ausztria, hanem Közép-Európa egyik legszebb reneszánsz udvara.

Info-pont: Burgplatz 1.

Városnézés után irány a Millstatter See észak-nyugati csücskében található – Spittaltól 5 km-re lévő - Seeboden, mégpedig a főtér végénél, a városházánál induló Neuer Platz, majd Gmündner Strasse közúton a Lieser folyóval párhuzamosan (de a folyásiránnyal szemben).

Seeboden
A Millstatti-tó legforgalmasabb üdülőhelye 580 tszf magasságban, ahol mindenféle vízisportra lehetőség nyílik. Van itt egy Halászmúzeum.
A Millstatti-tó Karintia második legnagyobb tava. Hossza 12 km, szélessége 1-1,5 km, legnagyobb mélysége 141 m, hőfoka meleg nyárban 20-25 °C. A tó egy jégkorszaki gleccserfolyó ágya. Alacsony dombvonulat választja el a Dráva völgyétől, míg tőle északra a csaknem 3000 m-ig felnyúló Reiseckgruppe havas, gleccseres vidéke határolja.
Akiknek kedvük van elkerékpározhatnak Millstattba vagy a tó délkeleti végéig.
Millstatt – a tó névadója – az északi partszakasz közepe táján egy kis földnyelven fekszik. Hírnevét egy 1070-ben alapított bencés kolostortól kapta, ami 1469-ben a Szent György lovagoké, 1598-ban a jezsuitáké lett, 1773-ban megszüntették a működését. A kolostorépület – amelynek négy zömök tornya, kapuzata, erődítményjellege máig megmaradt – „Hotel Lindenhof” néven él tovább. A Lindenhof (Hársfa udvar) név magyarázata: a kolostor udvarában álló két több száz éves hársfa.

SZÁLLÁS: Seeboden (Az első két camping közel van a tóhoz, a harmadik távolabb.)

Seecamping Penker
Seepromenade
Árak: nem ismertek

Seecamping Haupt
Hauptstrasse 180.
Árak: nem ismertek

Berg-See-Camping Winkler
Im Winkel 19.
Árak:
felnőtt – 6,50 euro
gyermek(14-ig) - 4,00 euro
idegenforg.adó – 1,95 euro
(16-tól)
sátor – 7,50 euro




3.nap:
Millstatter See/Seeboden-Spittal-Villach-Wörther See/Schiefling (kb. 70 km)

Spittal
Másnap visszakerekezünk Spittalba, melytől dél-nyugatra van a hegyi kötélfelvonó (Goldeck-Bergbahn) alsó állomása. A 4180 m hosszú pályán 15 perc alatt lehet felérni a 2142 m magas Goldeck 2059 m magasan épült hegyi állomására, onnan gyalog a csúcsra a remek panorámáért. Árak(returjegy): felnőtt – 15,50 euro, gyermek(1993-ban és utána született) – 8,50 euro, csoport(8-25fő) – 13,50 euro.
Spittalból a Liesersiedlung, majd a vasúti síneken áthaladva és balra fordulva a Südbahnstrassen kerekezve hagyjuk el a várost. Közúton haladunk Aich falun át St. Peterig. Kerékpárúton folytatjuk a tekerést Molzbichlbe, ahol a Museum Carantana Karintia koraközépkori történelmét mutatja be. Az autópálya alatt elhaladva megyünk tovább az autópálya mellett, kb. 3 km után kiérünk a folyóparthoz és közvetlenül mellette kerékpározunk a bal parton Paternionig. Itt egy hídon átmegyünk a jobb partra. Kis kitérő tehető Paternionba, melynek közelében egy longobard erődítmény romjai láthatók. A község temploma barokk (1676). A következő falu Feistritz a. d. Drau, a hasonló nevű kastély tövében (XVII. sz.). A községtől délre egy római védvár és egy népvándorlás kori kora keresztény bazilika maradványait ásták ki. A folyó jobb partján bicajozunk Kellerberg érintésével Töplitschig. Itt a Dráva feletti hídon „átváltunk” a bal oldalra és szorosan a folyóval párhuzamosan gurulunk Gummern és Unterwollanig érintésével Villachba. A városban szorosan a folyó bal partján haladunk a kijelölt kerékpárúton.

Villach
500 tszf magasságban fekszik, a Dráva a várost középen metszi ketté. Fontos vasúti és közúti csomópont a karintiai tavak centrumában. Nyugatról a Villacher Alpe hegytömbje, délről a kopasz Karawankák és a Júlia Alpok csipkéi szegélyezik.
Itt már a rómaiak hidat építettek a Dráván, a mellé épült erősség a Bilachium nevet viselte, 878-ban pedig már Uillah-nak ismerik. A középkorban a bányászat és a kereskedelem gazdaggá tette. Itt született és 14 éves koráig itt élt Paracelsus, a híres természettudós, alkimista. 1552-ben Villach mellett tartóztatta fel V. Károly a menekülő Szász Móric herceget. A város sokat szenvedett földrengésektől, tüzektől, háborúktól, az 1800-as évek elején a franciák is elfoglalták. 979-1759 között a bambergi püspöké volt Villach, ekkor vette meg 1.000.000,- forintért Mária Terézia és csatolta osztrák tartományaihoz.
Belvárosát két Dráva-híd és egy vasúti híd metszi át. Érdemes sétálni a Draupromenade-n. A Hauptplatz (főtér) hosszú, keskeny tér, inkább utca, egy barokk Szentháromság-szoborral. A tér dél-nyugati oldalán áll a Szt. Jakab Plébániatemplom, egy szabadon álló, 95 m magas toronnyal. Atér másik oldalán áll a XVI. sz.-ban épült reneszánsz városháza, eredetileg Khevenhüller Palota, szép árkádos udvarral. A tér 18. számú háza Paracelsus szülőháza. A városházától északnyugatra (Wildmanngasse 38,) a Heimatmuseumot tekinthetjük meg. A város délkeleti részén, a forgalmas Ossiacher Zeilén találjuk a nagyméretű barokk Heiligkreuzkirchét (Szentkereszt templom, 1726).
Lehetőség van sétahajókázni a Dráván. A hajójáratok a Kongresszusi Központtól indulnak, 1 és 2 órás utak vannak.
Árak:
rövidebb(városi) – felnőtt:7,00 euro, gyermek(15-ig):3,50 euro,
hosszabb - felnőtt:11,00 euro, gyermek(15-ig):5,50 euro.

Info-pont: Rathausplatz 1.

A várost a bal parton kerekezve hagyjuk el. Közben látjuk, hol torkollik be a Gail folyó a Drávába. Dragnitz után kitérő tehető a Dráva hídján jobbra fordulva a kicsi, de igen bájos Faaker See felé, melynek közepén kis sziget zöldell. A tó meg is kerülhető, ez 15,4-16 km-rel több tekerést jelent.
Utunkat a bal parton folytatva kb. 6 km után a kerékpárútról lekanyarodunk a közútra Rosegg és Velden felé.

Velden
Karintia legnagyobb tava, a Wörther See 440 tszf magasságban, 16,6 km hosszúságban és 1-1,6 km szélességben terül el. Átlagos mélysége 84 m. „Ausztria Riviérája” néven becézik. A tó nyugati peremén félkör alakban épült ki Velden, mely prominens személyiségek kedvelt találkozóhelye. A XVI. sz.-ban épített négytornyú Schloss Velden ma szálloda, a multimilliomos Gunter Sachs tulajdona. A tó, a táj Bramhsot és Mahlert is megihlette.
Akinek kedve van elkerekezhet Maria Wörthig, a Wörthi-tó legszebb pontjáig, ahol a tóba benyúló félszigeten egy sziklanyúlványon magasodik a késő gótikus Szent Anna Plébániatemplom. A községtől délre emelkedő 854 m magas Pyramidenkogel-ről (kilátótorony) remek a kilátás az egész tóra, tájra.
Számos italkülönlegesség megkóstolható a környéken. Pl. a Moseco névre keresztelt, birsalmából készült, 7 % alkoholtartalmú „habzóbor fröccs”, vagy az egyedi ízű, 13 % alkoholtartalmú Mostini, amely almabor, bodzaszörp, vermut, cukor és alkohol keverékéből készül.
Helyi specialitás a Kartner Kasnudeln (karintiai túrós derelye).

Info-pont: Villacher strasse 19.

A térkép Veldennél és utána is jelez campingeket, ha nem találunk, akkor elhajtunk Schieflingbe.

SZÁLLÁS: Schiefling
Camping Weisses Rössl
Auenstrasse 47.
Árak:
felnőtt – 7,50 euro
gyermek – 3,50 euro
sátor – 5 v. 6 v. 7 euro (kicsi, közepes, nagy)





4.nap:
Wörther See/Schiefling-Rosegg-Ferlach-Klopeiner See/St.Kanzian (kb. 70 km)

Rosegg
Schieflingből – Velden érintésével – visszakerekezünk a közúton Roseggbe a Dráván ívelő hídon áthajtva. Megtekintésre érdemes a klasszicista stílusú Schloss Rosegg, benne a Viaszfigurák Múzeumával. Parkjában van Ausztria legnagyobb kerti labirintusa és több mint 350 állat a vadasparkban. Belépőjegy árak(kastély-vadaspark-labirintus): felnőtt - 5,50/6,50/3,50 euro, 
gyermek(15-ig) – 3,30/3,60/2,00 euro.

Info-pont: Schlossallee 2.

A településről a közúton hajtunk ki, majd a Dráva feletti hídon áttérünk a folyó jobb partjára, mely mellett haladunk hol kerékpárúton, hol közúton Mühlbach, Dreilach, Langdorf, a gótikus templommal rendelkező Maria Elend, St. Oswald, Suetschach érintésével. Ez a szakasz délről a Karawankák hegyvonulat lábánál fekvő, északról a Sattnitz erdős halmai által védett Rosental (Rózsa-völgy) nevet viseli. De nem a rózsáról kapta a nevét, hanem a Raseneck-Rosenegg családról.
Unterfeistritz után 1,5 km-es kitérő tehető Feistritzbe, mely egy kastéllyal rendelkező bájos városka. Temploma mellett emlékmű örökíti meg a franciák ellen 1809-ben és 1813-ban vívott harcokat.
Továbbtekerünk a jobb parton, tapasztaljuk, hogy a Dráva kiszélesedett (Ferlacher Stausee). Az erőműnél jobbra letérve Strau felé Görtschachban Méhészeti Múzeum tekinthető meg. Innen átmehetünk vagy a folyótól bekerekezhetünk Ferlachba(2,5 km).
Választható Klagenfurt, Karintia fővárosának megtekintése (pl. Sárkányos díszkút, Minimundus) is.

Ferlach
Rendkívül festőien fekszik a Karawankák erdős előhegyeinek lábánál a középkori alapítású városka, mely a fegyvergyártásáról lett világhírűvé. A XVI. sz.-ban flamand-vallon fegyverkovácsok telepedtek meg itt, ma pedig kitűnő vadászfegyvereket készítenek az utódok. Megtekinthető a Puskaműves és Vadászati Múzeum, a „Historama”, a technika és közlekedés múzeuma.

Info-pont: Sponheimer Platz 1.

Kihagyhatatlan a vadromantikus, 1,2 km hosszú Tscheppa-szurdok (ejtsd:Csepa), a Karawankák legszebb, a Loibl-patak által kivájt legimpozánsabb völgye, 20-30 m magas vízesésekkel. Függőhidakon, ördöghidakon, keskeny lépcsőkön, csigalépcsőkön lehet barangolni, megtekinteni a vízeséseket, zubogó patakokat. Belépőjegy árak: felnőtt – 6,50 euro, tanuló/nyugdíjas – 4,50 euro, csoport(min.15 felnőtt) – 5,50 euro.
A Drávához visszatérve a jobb parton kerekezünk Glainach, Dullach mellett, majd egyszercsak egy híd átvezet a bal partra. Ott folytatjuk utunkat, aztán Saagernél a Kraftwerk Annabrücke átvezet a jobb partra. Ezt az oldalt nem hagyjuk el Seidendorfig.
Gallizienbe tett kitérő egy magasról leömlő vízesés (Wildensteiner Wasserfall) látványát eredményezi.
Seidendorfhoz érve letérünk a kerékpárútról, éles jobbkanyarral, majd áthajtva a vasúti sínen Stein, Seelach, Klopein és St. Kanzian az irány. 

St. Kanzian
A Klopeiner See is jégkori gleccser vájta medencében alakult ki. Ausztria egyik legmelegebb fürdőtava, melynek vize 28 °C-ra is felmelegszik, használjuk ki a fürdőzési lehetőséget.



SZÁLLÁS: St. Kanzian
Camping Nord
Árak:
felnőtt – 7,10 euro
gyermek(15-ig) – 3,80 euro
sátor – 3,60 euro





5.nap:
Klopeiner See/St. Kanzian-Völkermarkt-Lavamünd vagy Dravograd (kb. 60 vagy 70 km)

Völkermarkt
Visszamegyünk Seidendorfba, ahol a Dráva hídon átkerekezünk a bal partra és a kiszélesedő folyó (ami a Völkermarkter Stausee nevet viseli) mellett szép kerékpárút vezet Völkermarktig. Ez a hosszan elnyúlt, erőművet hajtó tó a Dráva völgyelzáró gátjából keletkezett. Útközben látható a magántulajdonban lévő Neudenstein vára és a környék „madárparadicsoma”. 

Völkermarktot az írások 1090 körül említik először. A középkorban már Alsó-Karintia főhelye, mivel kiváltsága volt a Lavant folyón a környék vasbányáinak termékeit szállítani, s ez gazdaságilag kiemelte a térség települései közül. 1809-ben a napóleoni seregek idáig jutottak el, 1919-ben pedig a jugoszláv királyi csapatok tartották ideiglenesen megszállva. E csaták emlékét hirdeti a Szentháromság-szoborral ékesített főtéren egy emlékoszlop. A főtér látnivalója még az Óvárosháza és a tartományi herceg egykori vára. A város keleti szélén épült a Szent Magdalena templom, részint román, részint gótikus stílusban. A Kreuzbergről szép a kilátás.

A városból kifelé tartva - Mettingerstrasse, Griffner Strasse, Mühlgrabenstrasse útvonalon - érünk a Drávához, a hídnál rábukkanunk a kerékpárútra. Egy kis erdőn át Unarach, Ratschitschach érintésével közúton bringázunk. Ratschitschachnál 2 út közül lehet választani Reifnitzig. Egyik Lippendorf felé erdőkön át egy természetvédelmi lápon (Ratschitschacher Moor) keresztül vezet, a másik St. Peter felé a közúton. A közúton továbbhaladva Reifnitz után Bach, St. Lorenzen, Kleindiex és Krassnitz jön, azután elérjük Rudent. Látnivaló: Burg Weissenegg.

Rudennél Dobrowa, Tiefenbach irányába biciklizünk, majd balra tartunk St. Nikolaiba, azután Untermitterdorfba. Ott jobbra fordulunk a közúton és továbbmegyünk a Laiding utáni vasúti híd felé. Ez a Jauntalbrücke, Közép-Európa legmagasabb (96 m) vasúti hídja, a Bungee-Jumping sport „Mekkája”. Izgalommal teli és vérpezsdítő élmény a hídon állni, lent a zöldeskék folyó, körös-körül az elbűvölő természeti környezet – ideális kulissza az élet talán legnagyobb ugrásához. Tökéletesen képzett csapat és bizonyítottan biztonságos eszközök garantálják a gondtalan és felejthetetlen élményt. Lesz vállalkozó túratárs?


Lavamünd
A hídnál áttérünk a Dráva jobb(déli) partjára és St. Luzia érintésével kerékpárúton tekerünk Lavamünd határáig. Útközben számos apró falun – Oberdorf, Unterdorf, Neuhaus - áthaladunk. Neuhausban látnivaló a gótikus templom és a reneszánsz kastély. Oberpudlachnál „vízi tanösvény” található.
A 348 tszf magasságban lévő Lavamündnél folyik bele a Lavant folyó a Drávába. Megtekintésre érdemes a háromhajós, gótikus Mária Mennybemenetele Plébániatemplom(XV. sz.).

SZÁLLÁS: Lavamünd vagy Dravograd

VADKEMPING / PRIVÁT PANZIÓ / VENDÉGHÁZ
Lavamünd
Privatpension Anni Wiesler
Privatpension Gilde Unterkircher
Gasthof Hüttenwirt (25-31 euro/fő)
Gasthaus und Bauerhof Lambertushof (24 euro/2fő), (39euro/4fő)
Gasthof Torwirt (22 euro/fő)
Gasthof Hartl (20 euro/fő)
Gasthof Harrach (25 euro/fő)
Ferienwohnung Feurle Josef vlg. Flach (25 euro/2fő), (35 euro/3fő)
Reiterhof Hasenbichler (26 euro/2fő), (44 euro/4 fő)

Dravograd
Hotel Hesper
Restaurant Korosica (60 euro/2fő)
Haus „Dom Ajda”
Gastatte Metka (20-22 euro/fő)

Célszerűbbnek tűnik Lavamündben (vagy környékén) szállni, mert Dravogradban, illetve a környékén kevés a szálláslehetőség. 
Következmény: másnap kb. 10 km-rel többet kell tekerni.





6.nap:
Lavamünd vagy Dravograd-Podvelka-Ruse-Maribor (kb. 70-80 km)

Dravograd
Lavamündről a Dráva bal partján vezető kerékpárúton – szorosan a folyó mellett – tekerünk a határig, szép szerpentineken, gyönyörű kilátással a folyóra. A határ után még kerékpárúton folytatjuk utunkat Dravogradig.
Nevezetességek: a gótikus stílusban átépített román kori templom különálló templomtoronnyal, a város felett a XII. sz.-i, a XIX. sz.-ban romlásnak indult régi vár, a drávai vízlépcső első vízi erőműve.

Dravogradban áttérünk a folyó jobb partjára a vasútállomás melletti hídon és közúton haladunk Trbonje (9 km), Dravce érintésével, ahol csodás a kilátás a Dráva völgyére (4,5 km), majd bekerekezünk az egyik legnagyobb drávai tutajcentrumba, Vuzenica faluba (4,5 km). Itt indokolt egy rövid pihenő, mert Vuzenica után Vuhredig hegymenet (18 %-os emelkedő) jön. Vuhred sporttelepénél balra, aztán még a Dráva hídja előtt jobbra fordulunk. 5 km után elérjük a vasútállomást, ahol jobbra haladunk Podvelka irányába. Podvelkánál a Velka-patak mellett éles jobbkanyart veszünk és a patakocska folyásirányával szemben haladunk a közúton, eltávolodva a Drávától (a Dráva hátországában). Ez egy emelkedős rész, 4 km után Uran, ahol Lovrenc irányába kell tekerni. Ismét hegymenet jön, aztán hosszabb lejtős szakasz. Kurja vas faluban elérünk egy nagyobb útra, s nemsokára az idilli Puscava helységbe. A település végén jobbra fordulunk és egy további emelkedős, aztán lejtős részt magunk után hagyva begurulunk Fala községbe.
Innentől a Dráva mellett – kis emelkedővel – Smolnik faluig, ahol a vasúti sínen áthajtva a folyóvölgyben haladunk tovább Ruse, Bezena, Bistrica településeken keresztül. Ruse faluban az 1625-ből származó vadászkastély említésre méltó. Ezen az úton maradva, Limbusnál a vasútat keresztezve kiérünk a Dráva partjára, melytől jó bicikliúton, szorosan a folyó mentén behajtunk Mariborba, ahol a centrum – a Dráva hídon áttekerve – a folyó bal partján fekszik.

Info-pont: Pro Relax, Trg. 4. julija 34.

Maribor
A Slovenske Gorice dombvidéke, a Kozjak, valamint a Ptuji-mező találkozásánál, az 1546 m-es Pohorje lábánál, a Dráva két partján terül el. Szlovénia második legnagyobb városa. Először 1147-ben találkozunk Maribor nevével, amikor az osztrák Spanheimer grófok a magyar támadások ellen határvárat, Markburgot emeltek. Innen kapta a sokáig még német jellegű város a Marburg nevet. Jelenlegi nevét először 1836-ban használták. 1202-ben mezőváros, 1859-ben pedig püspöki székhely. A II. világháború idején sokszor érte bombatámadás, jelentős károkat szenvedett.
Maribor városképe legjobban a Dráva partjáról látszik. Marburg egykori „németes” hangulatát idézik a régi városrész ódon hangulatú házai, a régi városfalak maradványai, a XIV. sz.-i Vízi-bástyával, a XVI. sz.-i Bírósági toronnyal és a Benetka (Velencei)-házzal. A város főterén van a XV. sz.-ban épült, reneszánsz erkélyes Városháza, barokk toronysisakú kecses tornyával, előtte az 1743. évi pestisjárvány után emelt, madonnás barokk emlékoszlop. A Városháza mögött emelkedik a XII. sz.-ban épített, többször tűzvész áldozatául esett, s mindig újjáépített Székesegyház (Dóm). Az óvárosban látható egy 400 éves szőlőtőke – Stara Trta (Vojasnicka ulica 8.) - egy régi ház köré fonódva, amely évente 50 liter bort ad. Hivatalosan is a város természeti és kulturális örökségének része, metszése és szüretelése minden évben népünnepély. 
A Stajerc sörözőben (Vetrinjska ulica 30.) a vendég maga csapolhatja az egyedülálló zöld(!) sört, amelyet a gyógynövénykivonatok tesznek ilyen merész színűvé.
Szlovéniában a helyi ételek közül érdemes megkóstolni a zlikrofi-t (sajtos, sonkás snidlinges ravioli), a gibanica-t (dióval, almával, túróval, mákkal, lekvárral töltött rétesféle).

A városból drótkötélpálya visz a Pohorje-hegyre, ahol kulturált üdülő- és kirándulóhelyek kerültek kialakításra, télen pedig jó síterepek várják a sportolni vágyókat.
A város fölé emelkedő Pohorje vulkanikus eredetű középhegység.

Info-pont: Partizanska cesta 47.


A felvonózás árai(retur):
felnőtt – 7,00 euro
gyermek(14-ig) – 5,80 euro
csoport(10 főtől) – 5,80 euro.


SZÁLLÁS: Maribor – Camp Pohorje (a Pohorje-hegy lábánál, a felvonó völgyállomása jobb oldalán)
Pot k mlinu 57.
Árak:
felnőtt – 6,70 euro
gyermek(14-ig) – 5,00 euro
idegenforgalmi adó – 0,50 euro





7.nap:
Maribor-Ptuj-Ormoz (kb. 40 km)

Mariborból Ptuj felé először keresztezni kell a Drávát és Pobrezje településig nyomni a pedált.
Itt két lehetőség közül választhatunk:

1./
A Dráva bal oldalán folytatjuk utunkat. Pobrezjeben át kell hajtani a folyó felett, majd Malecnik, Trcova helységeken keresztül Zgonji Duplek és Spodnji Duplek községeken haladunk át, ahol a benzinkút után jobbra továbbmegyünk Ptuj irányába. Többé-kevésbé a Dráva közelében vezet az út Ptujig.
Dvorjaneban megtekinthető a St. Martin templom vagy Vurbergnél a 435 tszf magasságban lévő várrom csodás kilátással a Dravsko polje-ra.
Ez a gyorsabb út, hosszabb idő tölthető Ptujban.

2./
A Dráva jobb partján haladunk Miklavski ribnik felé. A továbbkerekezés Loka, Rosnja irányába történik. Starse, majd Zlatolicje érintésével érjük el Ptujt. Útközben a Dráva természetvédelmi területén haladunk, nyúl, fácán, őz keresztezheti utunkat.

Ptuj
Már a kőkorban lakott hely volt. A kelet felé törő rómaiak i.e. 35-ben alapítottak várost a Dráva mellett, mely a Petuvium nevet kapta. Hamarosan népes municípiummá, adminisztratív, kereskedelmi és ipari központtá fejlődött. Vespasianust itt választják császárrá 69-ben, Traianus császár 102-ben városi jogokat adományoz neki. Jelentősége megnő, amikor a XII. Gemina Légió szálláshelyévé teszik. Itt született 461 körül Romulus Augustulus, az utolsó római császár. A 400 éves római ura A XVI. sz.-tól kezdve 1918-ig a Habsburg Birodalom része. A középkorban fontos szerepet töltött be az Itália és Magyarország közötti kereskedelem révén, emellett Krajna és Steiermark legnagyobb borszállítója. Ekkor épülnek e borvidék hatalmas borospincéi, s a polgári jólét nyomait tükrözik ma is a város módos polgárházai, szép középületei. A XVI-XVII. sz.-i török veszély idején építik ki a kersekedőváros felett trónoló várat, a nehéz idők elmúltával, 1691-ben a Leslie bárók alakítják át fényes kastéllyá. A XIX. sz.-ban a Herberstein család birtokába kerül.

A felduzzasztott Drávánál lévő városban a váron kívül szép látnivaló: a főtéren álló, gótikus, középkori magisztrátus (a Városháza), a várostorony, az Orpheusz szobor, a Szent György Templom, a piactér, az 1385-ban épült barokkos külsőt mutató minorita kolostor, a dominikánus templom és kolostor.

Ormoz
Ptujból viszonylag nyugodt, nem forgalmas közúton (vasárnapra is tekintettel) tudjuk megközelíteni Ormozt az útjelző táblák alapján. 
A horvát határ közelében fekvő települést először Holemus néven 1273-ban említették, majd 1331-ben városi rangot kapott. Steiermark, illetve Ausztria része volt az I. világháború végéig.
A borvidékéről és olajkútjairól ismert város XII. sz.-ban emelt vára római erőd helyén épült, innen származnak Szlovénia legrégibb ásatási leletei. A rusztikus házakkal, romantikus lankákkal csábító – szőlőtermesztéséről és borászatáról híres – vidéken minőségi fehérborokat kínálnak a gyümölcsös saugvinontól a rajnai rizlingig.

Itt ér véget a Dráva menti kerékpártúra.

Gyülekezési hely: az autóbusz pályaudvar melletti parkoló (Mlinska ulica és ulica Kneza Koclja találkozásánál, a Drávát átszelő vasúti híd körül)

2018  Göcsej Sport